Szemészeti klinika a piros kapunál. A Markhot Ferenc Kórház felkészült a járvány kezelésére
A ribizli savanykás, a ribizli magos. Apró és fanyar, senki sem mondaná a gyümölcsök királynőjének, inkább egyszerű szolgálóleányka a nyár pazar kínálóasztalánál. De a fényesen pirosló szemekben ott ragyog a gyerekkor.
A nagynéni Miskolc melletti hétvégi szemészeti klinika a piros kapunál, ahol a végtelen, forró nyárban együtt szüreteltek az unokatesók. Aztán nagymama spájzában a kék tejesbödön, abba csöpögött az átpasszírozott gyümölcs vérvörös leve, hogy a kifogyott szörpös üvegek újra megteljenek és eljussanak mindenféle kamrák polcaira. Nyarak és ribizliszemek peregnek egymás után.
A gyerekkor mélyre vésődött emléke. Nagymama már rég nincs köztünk, a kék tejesbödön is odaveszett abba a tehetetlen ürességbe, amit az elmúlás jelent.
Markhot Emlékülés Együttműködés a Lenkey János Általános Iskolával A Markhot Ferenc Kórház és a Lenkey János Általános Iskola együttműködési megállapodást kötött, melyben a kórház a pályára irányításban, az egészségnevelésben vállal szerepet, míg az iskola kulturális tevékenységgel segíti a kórház rendezvényeit. A dokumentumot az egészség jegyében szervezett Makk Marci Hét nyitó napján írták alá az intézmények képviselői. Bíró Csaba a Lenkey Általános Iskola igazgatója kiemelte: fontos, hogy az iskola és a Markhot Ferenc Kórház között létrejöhetett egy együttműködési megállapodás, melyben nagy hangsúlyt kap a pályaorientáció, aminek köszönhetően a diákok lehetőséget kapnak az egészségügyi hivatás szorosabb megismerésére, amivel a Lenkey közvetlenül járulhat hozzá a jövő orvos-generációjának kineveléséhez is.
De nincs megállás, a teremtés rendje szerint a kislányból anya lett, a ribizlifürtök pedig újra és újra belepirultak a nyári napsugár udvarlásába. Szombat délelőtt az idős sarki házaspárhoz koppintok be egy tálka pogácsával — sok van belőle, ne vesszen kárba, meg egy aprócska figyelmesség… A csöngetésre férj és feleség is a kertkapunál terem, látom arcukon, jól esik a pogácsába csomagolt törődés.
Délután kislányom fut be a kertből, a kapura akasztva műanyag vödröt talált, színültig szedve piros ribizlivel.
Legalább egy óra munka, míg leszedték odaát, szaggató derékkal hajolgatva, azzal a vággyal, hogy viszonozzanak egy semmicske gesztust. Nézem a teli vödröt és melegség tölti el a szívemet. Ebben a kedves adok-kapokban ott az élet legjava.
Akkor most lekvárt főzünk! Nekiállunk vékonyka száráról lehántani a piros bogyókat.
Mire a körmeim is mind elszíneződnek, végigjárom gondolatban a nagynéni rég eladott kertjét, az Amerikába szakadt unokatesó régi, nagy sztorijait, az én drága nagyikámat a dolgos kezeivel, és nézem a körülöttem futkosó gyerekeket, akik kapdossák a szemészeti eszközök ára ribizliszemeket. Vajon ők mit visznek magukkal a gyerekkorukból? Át tudjuk-e adni nekik a nyarak végtelen örömét, a készséget arra, hogy fáradozásukkal a lisztből pogácsa, a szemészeti klinika a piros kapunál lekvár legyen, és munkájuk eredményéből mások kerítésére is akasszanak?
Tudják- e majd az egymás felé fordulás csetlő-botló gesztusait, amik túlmutatnak a saját portán, a szigorúan vett önmagunkon?
Csónakos figyelmesen hajolt jobbra-balra az ágak közt, s merően nézett a sötétbe, a tó felé. Itt elhallgatott. Följebb mászott egy ággal.
Ott kavarognak körülöttem, ricsajozva és napbarnítottan. Jó látni bennük a jövőt, bizakodó vagyok.
Van, hogy egy csepp vízben csillan meg a tenger. Ma egy szem ribizliben tárta elém az élet a maga szomorú-szép, fanyar-édes teljességét.
- Délmagyarország,
- Myopia kezelés online ingyen
- Újjászületésem napja • Betegség • Igaz történetek • Reader's Digest
- Egy régi kép titkai A felém szálló labda homályos foltként közeledett, körülbelül kiszámítottam az ívét, felugrottam, és fejeltem.
- Böjt a látás javítására
- Ribizli - Szomorú-szép, fanyar és édes, akár csak az élet maga -