Mitológiai világkép főbb jellemzői. SÁMÁNOK ÉS TÁLTOSOK


Hasonlóan más európai népekhez pl. Sajnos azonban a magyar anyag erre nem ad lehetőséget, mert teljesen eltér a többi finnugor, de még a nyelvileg legközelebbinek tartott obiugor anyagtól is. Ez azzal magyarázható, hogy a legközelebbinek tartott nyelvrokonainktól is már több ezer éve elvált a magyarság, és megszűnt minden nyelvi, ill.

Mivel a magyar néphit anyagában nincsenek olyan korai szövegek, amelyeket a kutatás joggal tart a mítoszteremtő korok termékének mint pl. A mitológiai adatok forrásai lehetnek: a régészeti leletek, az antik szerzők magyarokra vonatkozó adatai, a középkori történeti krónikák elbeszélései, az írott források, köztük az elmúlt századok irodalmi hagyatéka és végül a folklór.

Mítosz, mitológia - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettséhajduszoboszlohfe.hu

Azért kell hangsúlyozni szóbeli néphagyomány, a szokások és a népművészet, különösen a fafaragás és a hímzések ornamentikájának forrásértékét, mert mindezek a kulturális "nyelvezetek" a sokféle idegen hatás ellenére is meg tudták őrizni a hajdani mitologikus gondolkodás egyes elemeit.

Mitológiai világkép főbb jellemzői becsesek azok a A források sokfélesége miatt a rendelkezésre álló adatok minősége nem egyforma, e források nélkül mégsem lehet a magyar néphittörténeti rétegeit felderíteni. A rekonstrukció egyik problémája éppen az, hogy a rendelkezésre álló adatok mitológiai világkép főbb jellemzői befolyásolják azt a képet, amit kialakítunk. Az egyes forráscsoportok figyelmen kívül hagyása pedig jelentősen változtatna a magyar néphit történeti képén.

További nehézségeket jelent, hogy népünk a Érdekes vonása a magyar néphitnek mitológiai világkép főbb jellemzői is, hogy az egyes mitikus vagy pszeudomitikus alakok, a történetek főhősei mennyire kötődnek a folklór egyes műfajaihoz, ill. A magyar mitológia legrégibb történeti rétegeiről szólva a régészetet kell elsősorban segítségül hívni. Így pl.

A temetőket megfigyelhetően vízen túlra telepítették, a sírokat pontosan betájolták, kelet felé fektették a sírba a halottakat, akikkel együtt temették el mindennapi használati tárgyaikat és személyes holmijaikat.

Mindezek fontos tipológiai jellemzők lehetnek az összehasonlító vizsgálatok során. Nyoma van a krónikáinkban bizonyos totemisztikus mítoszoknak: nevezetes a turulokhoz hatalmas, hatékony gyógyszerek rövidlátáshoz hasonló madár kapcsolódó történet szerint az Árpád-házi uralkodócsalád ősanyja egy turulmadártól esett teherbe. Egy másik mítosztöredék a csodaszarvast üldöző testvérpár, Hunor és Magor történetét, feleségszerző kalandját, vagyis a nemzetségalapítás eseményeit mondja el.

Mi a világkép? Típusai és formái

Az égi eredetű csodaszarvas motívuma pedig megjelenik a sok ősi mitologikus elemet tartalmazó regösénekekben is. A hazai kutatás egyetért abban, hogy a honfoglalás kori magyarság mitológiai világképének alakításában fontos szerepe volt a samanizmusnak. Ennek nyomait kutatta Diószegi Vilmos ma már klasszikusnak számító művében, A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben c. Sámán eleve csak az lehet, aki már születésétől fogva valamilyen jelet visel pl. Ami a sámán felszerelését illeti, a magyar néphit rosta vagy szita alakjában őrizte meg a sámándob emlékét, de fellelhető az agancsos fejviselet, a sámánlétra mint égig érő mitológiai világkép főbb jellemzői és az eksztázis emléke is.

Mítosz, mitológia 3 perc olvasás A szépirodalomnak, a nyelv művészetének időbeli kezdetét lehetetlen valamiféle pontos évszámhoz kötni. A legősibb ránk maradt írásos emlékek is már fejlett, hosszú időn át folytatott irodalmi gyakorlatot feltételeznek, s ezeket is évszázadokkal, talán évezredekkel megelőzték a szájhagyomány útján terjedő mondák, a mítoszok. A mítoszok összességét, illetőleg a mítoszokkal foglalkozó tudományt mitológiának nevezzük. Egyes társadalmi jelenségek, intézmények, vallási szokások magyarázata és védelme céljából utólag is alkottak mítoszokat. A mitikus világképben ily módon a tudományos, a művészi és a vallásos magatartás csírái teljes egységben jelentkeznek, szétválásuk pedig a társadalmi fejlődés későbbi szakaszaiban rendkívül egyenlőtlenül megy végbe.

A viaskodó táltos bikákról szóló hiedelemmondák és a regősének refrénje "haj regő rejtem" szintén fontos adalékok és bizonyítékok egy valamikori világkép fogalma világkép megismeréséhez.

A magyar népi mitológia a kutatás újabb szóhasználata szerint népi hitvilágnak nevezzük szerkezetét különféle szempontok szerint lehet meghatározni, mint ahogy a különböző népek mitológiái istenrendszerei egymástól merőben eltérő szintek isten- és szellemcsoportok meghatározását teszik lehetővé.

Mi az ember világnézete?

A következőkben előbb az egésznek keretet adó világképpel foglalkozunk, majd a magyar istenképzet ismertetése után sorra vesszük azokat a természetfeletti szellemlényeket, amelyek a magyar néphitben szerepelnek, végül a természetfeletti képességű személyekhez erősítse a látást hiedelmeket ismertetjük.

Az ilyenfajta rekonstrukció csak egy a lehetségesek közül, és az adott mitológiai világkép főbb jellemzői között nem térhet ki minden részletre. A világkép rendezőelve három világra osztja a mindenséget, a felső, a középső és az alsó vagy túlvilágra.

A felső az isten ek és a megszemélyesített bolygók Nap és Holda csillagok világa. A magyar népmesék segítségével rekonstruálható mitológiai világképben központi helyet foglal el az égig érő fa vagy tetejetlen fa VILÁGFA képzete, amely összeköti az eget és a földet, vagyis az istenek felső világát és az emberek életének színterét, gyökerei pedig a föld alatti világba nyúlnak ill. Ezt a hatalmas fát csak a sámáni képességekkel rendelkező hős a kis kanászbojtár tudja megmászni, hogy eljusson a Hold és a Nap házába ezüst- ill.

Egyes meseszövegek szerint ez a fa gyümölcsöt aranyalmát terem, de a termést a tündérek minden éjjel eltüntetik. Más mesetípusokban egy hatalmas sas fészkel az égig érő fa ágai között, vagy a sas fiókáit megmentő hőst magát hozza fel egy hatalmas griffmadár az alvilágból a föld felszínére, a fa tövéhez, ahonnan kalandos útjára elindult.

Mindezeket a motívumokat egyes kutatók összefüggésbe hozzák az alsó, ill. Az eget elérő hatalmas fa, egyes elképzelések szerint, oszlopként tartja a világra sátorszerűen boruló égboltot vagy üstnek is képzelték az egetamely néhol lyukas, s ettől vannak a csillagok.

Az égnek felettünk hét vagy kilenc rétege van, s ezek a rétegek megfeleltethetők az égig érő fa ágainak, amelyeknek száma ugyanennyi. A fa ágai közé képzelték el a Napot és mitológiai világkép főbb jellemzői Holdat. Ez utóbbit a ráolvasásokban férfiként említik "új Hold, új Király A Naphoz fűződő népi vallási gyakorlat egy hajdani Nap-tisztelet feltehető emlékét őrzi. Vannak fontos adatok, amelyek szerint egyes népcsoportok archaikus folklórjában pl.

A gyimesi csángók körében egy korábban nem ismert mitologikus alak Babba Mária feltehetően a keresztény Mária-kultusz és mitológiai világkép főbb jellemzői korábbi pogány női istenség szinkretizmusából keletkezett mitologikus lény.

A Holdnak elsősorban a népi gyógyításban volt szerepe, bizonyos esetekben a ráolvasások mágikus erejét vélték erősíteni azáltal, hogy holdvilágnál végezték a cselekvést. A holdfoltokról azt tartották, hogy Szent Dávid hegedül és Cicelle táncol, de ismert egy másik feltehetően pogány eredetű magyarázat is: egy pásztor alakja mitológiai világkép főbb jellemzői a Holdon. A Tejútnak többféle elnevezése ismert a magyar néphitben: Szalmás út, Öreg Isten országútja, az Úristen vagy Jézus urunk országútja, azonkívül Csaba királyfi útja.

Mindezek az elnevezések általában csillagnevek egykori mitologikus szüzsék kivonatát őrzik vagy őrizhetik. Az éggel, ahol a mennyország található, szemben áll a pokol, az alvilág, vagyis a világkép harmadik része.

A menny a szó eredete bizonytalan a fényesség birodalma, valahol fenn, oda azoknak a lelke kerül, kik tisztességesen, emberségesen viselkedtek földi életük során. Ezzel szemben a pokol szláv eredetű szó a magyarban a sötétség birodalma, ahová a gonoszok jutnak. Feltehetően a keresztény tanításoknak és még régebbi dualisztikus elképzeléseknek az összeolvadása észlelhető a magyar néphitben. A pokol mélyen a föld alatt van, a föld alatti világ ugyanúgy többszintű, mint az égi rétegek "a föld hét csínja".

Ezoterika, boszorkányság - G-Portál

A magyar másvilágképzetek érdekes kettősséget mutatnak bár ebben sem egyedülálló a magyar mitológianevezetesen, hogy világosan megkülönböztethető az alvilág és a túlvilág oppozíciója. Míg az előbbit inkább a pokolra, az elkárhozottak lakhelyére értik, addig a túlvilág semlegesebb elnevezés, és valamiféle vízentúli világot jelöl, általában a halottak tartózkodási helyeként használva a szót.

A világképben tehát megtalálható egy vertikális és egy horizontális oppozíciópár a földivilág- és másvilágképzetek szintjén.

mitológiai világkép főbb jellemzői

A világképhez kapcsolódva kell szólni az emberi világ keletkezését megmagyarázó mondákról. Ezek nagyrészt a Bibliához kapcsolódó keresztény hagyomány köntösében maradtak ránk lásd Nagy Ilona és Lammel Annamária gyűjtéseit.

mitológiai világkép főbb jellemzői

Ritka kivétel egy egész Eurázsiában ismert szüzsétöredék a föld teremtéséről, pontosabban a földnek a víz alól való felhozásáról a teremtő segítője teszi ezt, aki lehet ördög, vagy mint az adott hiedelemmondában, LIDÉRC. A magyar mitológia nem létező istenpanteonjának fő alakja a többféleképpen megnevezett teremtő, az ISTEN vagy az Úr a leggyakoribb népi szóhasználatban az Úristen, de neve ismert az Öregisten, Jóisten, Atyaisten összetételben is.

Ő a világ ura, a legfőbb irányító lény, aki kezében tartja az ember és minden élőlény sorsát, segítő és igazságos, de büntet is.

A mitológiai világkép sajátosságai. A mitológiai világkép jellemzői

Mindezek a tulajdonságok egy általános istenfogalom jellemzői lehetnek, legyen az pogány vagy keresztény eredetű. Mindenesetre érdekes, hogy nincs külön kultusza, noha van külön mondaköre, és maga a szó is inkább minőségjelző közszó pl. Az égben lakozik, ahonnan bizonyos mértékig passzívan figyeli a világ folyását, noha más mitológiákhoz hasonlóan neki tulajdonítják a főisteneket jellemző villámszóró funkciót vö.

mitológiai világkép főbb jellemzői az ultrahang korszakának kezdete a szemészetben

Az istenek nevének eredetét nyelvészeink sem tudták megnyugtatóan megfejteni egyes orosz kutatók a közelmúltban felvetették az ómagyar ise, "atya" és ótörök tengri, "isten, ég", vagy a hettita Istanu alakból kiinduló magyarázás lehetőségét - Helimszkij-Ivanov. Az istennel együtt vesz részt a teremtés munkájában az ÖRDÖG, mint a mitológiák demiurgosza, tőle származnak az embereknek kellemetlenséget okozó lények pl.

mitológiai világkép főbb jellemzői

Lakhelye a pokol, az ő birodalma a mitológiai világkép főbb jellemzői mélyén található, ahová az elkárhozott lelkek kerülnek. A köznyelvi használatban mindenfajta gonosz megtestesítőjének tartják már a A szovjet kutatók - Erliket, az alsó világ urát tekintik a magyar ördöghöz hasonlónak. Az észak-eurázsiai népek mitológiáiban a legtöbb esetben a férfinemhez tartozó és szemben álló főistenpárhoz nők is kapcsolódtak, de legalább egy istennő. A néphitnek ez az alakja feltehetően a honfoglalás előtti és a keresztény képzetek szinkretizmusának az eredménye, vagyis a szülést segítő, életadó istenasszony összevethető az obi-ugor Kaltes asszony, másfelől pedig a keresztény Mária mint istenanya alakjával, akinek állandó díszítőjelzője volt a "bildog, boldogságos".

Az istennő neveiben mitológiai világkép főbb jellemzői oszét eredetű asszony szó és az anya is azt jelzi, hogy valakinek a felesége, asszonya, vagyis hogy volt férje, s ez pozitív tulajdonságaiból következően nem lehetett más, mint a férfi főisten. A magyar néphit természetfeletti lényeinek csoportját összevetve pl. Véleményünk szerint ez nem a romlás vagy felejtés eredménye, hanem fontos tipológiai jellemző! A magyar néphit, noha nem olyan mértékben, mint más finnugor népeké, mitológiai világkép főbb jellemzői természetet szellemlényekkel népesíti be.

Vidékenként változó nevük is megmutatja, hogy nem tartoznak a pogány mitológiai világkép főbb jellemzői mitológia alaprétegéhez: vadöreg szőrrel borított testű, vad tekintetű öregembervadleány meztelenül jár, hosszú haja és körme vanerdei leány, éneklő kisasszony a székelyföldi magyarok körében. Az ún. A női vízilények neve sellő, akiket szép és ifjú leány alakjában képzeltek el; a vízben élnek, haltestük van deréktól lefelé. Az időjárás változásait a mitologikus tudat gyakorta egy-egy istenség közvetlen beavatkozásának tekintette, s a különféle jelenségeket szél, eső külön-külön személyesítette meg pl.

A magyar néphitben csak igen kevés adatot találunk idevonatkozóan. A népmesékben a világfa ágai között tanyázik. Megjelenési formája hét- kilenc- tizenkét fejű nem különbözik más népek sárkányalakjától.

Érdekes viszont, hogy maga a szó ótörök eredetű átvétel a magyar nyelvben. Van a magyar néphitben néhány olyan terminus, amely többféle démonikus lény megnevezésére alkalmas: a szellem, a lélek és a kísértet. Szellemnek neveztek mindenfajta testetlen mitikus lényt. Az elnevezés mitopoétikai mélyrétegeiben a szélszerűnek elképzelt mitikus lények csoportja húzódhat meg.

Ehhez hasonló típusú a lélegzet jelentésű szavak csoportjából származó lélek terminus, melyet elsősorban a megholtak testét elhagyó megfoghatatlan szubsztancia jelölésére használtak. A finnugor népek több lélekképzetet ismertek, a többi között egy olyat, amelyik elhagyhatja az ember testét akkor, amikor alszik vagy amikor révületbe esik vö.

Mitológiai világnézet, jellemzői, szerkezete és specifitása - Filozófia -

A moldvai csángók körében szintén feljegyeztek olyan hiedelemmondákat, amelyek az embert dongó alakjában elhagyó lélekről szólnak. A kutatás pszeudomitikus lényeknek tekinti a néphitnek azokat az alakjait, amelyeknek csak a nevét ismerjük, de pontos megjelenési formájukat nem, ill. Ilyenek a "fiktív" betegségdémonok: a fene, a guta, a nyavalya, amelyek többnyire fenyegető, rosszat kívánó szólások formájában maradtak fenn a mitopoétikai tudatban a mai folklór elemeiként.

Ismert a néphitben néhány ijesztő lény, melyeknek alakja nehezen körülírható, nevük is csak egy közszó pl.

Töltse le a tesztábrákat a látás helyreállítása érdekében szemcsepp a látás javítása érdekében

A lidérc az "ördögszerető" egyik típusa a magyar néphitben, de a hozzá fűződő hiedelmek gazdag választéka azt mutatja, hogy alakjában sokféle mitikus motívum keveredik a többi között tüzes farkú repülő csillag, bolygó lidércfény, kísértet, hazajáró halott, gazdagságot hozó lény. A lidérc nevének eredete és etimológiája ismeretlen, mint ahogy a legtöbb magyar gyermekijesztő szónak sem ismerjük az eredetét.

Van a magyar néphitben egy meglehetősen népes hiedelemlény-csoport, amelynek egyetlen funkciója az egészen kicsi gyermekek ijesztése, ha túlságosan hangosak, helytelenül viselkednek vagy nem akarnak aludni. Leggyakoribb neveik: bubus, mumus, bankus, bönkös, böbös, kankus, kunkos, kankas, kókus, mókár, mánkus, mumák, mummu, mammó, hemmes, mankuj, vankuj. Lényegében ezeknek a lényeknek csak a nevük ismeretes, amelyet egy rövid, ijesztő értelmű mondatban használnak: "Elvisz a! A több ezer adatból kiviláglik, hogy az egyes ijesztő szavak használata csak egy bizonyos, jól körülhatárolható néprajzi csoporthoz kötődik pl.

Noha gyermeknyelvi kifejezésről van szó, a hangalaki változatok nagy száma és az országos elterjedtség egy valamikori erős negatív tulajdonságokkal bíró mitológiai lény emlékét sejtetik.

Különösen a bubus- mumus- mummuszerű fonetikai alakok, valamint a rézfaszú bagoly és a vasorrú bába nevű alakok összehasonlító mitológiai vizsgálata hozhat érdekes eredményeket. A népmesei, ill. Az első két alak alacsony növésű, de roppant erős, hosszú hajú és szakállú, furfangos lény, és társukkal, az óriással együtt csak a népmesékben szerepelnek. Ez utóbbiak távol, valahol a világ peremén, hegyek között élnek, míg a törpék és manók az erdőben vagy a föld alatt, ezzel kapcsolatos kincsőrző funkciójuk.

Legfrissebb tételek

A mitológia alsó szintjeinek lényei lakhelyüket tekintve kívül élnek az emberi világ kultúrkörén, a természeti környezet erdők, barlangok, hegyek, tavak, lápok, vizek adja életterük keretét. A nőnemű lények közül a legismertebbek a tündérek, akiket jó szándékú és csábosan szépséges lénynek rajzolnak népmeséink és mondáink. Jellegzetes, hogy palotáik a víz alatti, örök boldogságot árasztó birodalomban vannak. A név etimológiáját nem derítette ki biztosan a nyelvtudomány, de hasonló mitológiai névadásra ismerünk példát, amikor maga a közszó jelentése jelzi az alak legfőbb tulajdonságát ez esetben a tündöklés, ragyogás, elbűvölés jelentéskörét.

Míg a tündér a mitológia alsó szintjének szép, fiatal vízben lakozó lénye, negatív tulajdonságokkal felruházott ellenpárjának minden bizonnyal a BÁBA tekinthető, melynek alakját meséink csúnya, rosszakaratú öregasszonynak rajzolják. A mitológiai rendszer részének tekinthető a mitológiai világkép főbb jellemzői epikus hagyomány rendkívüli hőseinek csoportja, akikről sok esetben övsömör pszichológiai szempontból sem lehet egészen pontosan tudni, hogy valóban éltek-e, s hogy valóban velük történtek-e meg azok a csodás és alig hihető események.

Ilyen mitikus elemekkel átszőtt hagyomány kapcsolódik a nagy erejű Botond vitézhez, Lehel kürtjéhez, Szent László király küzdelméhez ez utóbbit középkori templomfreskók őrizték meg napjainkigde Toldi Miklós alakjához is.

A szájhagyomány nemzetségalapító ősei mitikus hősökké lesznek az idők folyamán, és beépülnek a nép tudatába. A mítosz a történelem kezdeteiről mesél, a történelmi hősök pedig lassan mitikus alakokká lesznek pl. Mátyás király a múló időben. A közösség számára az a fontos ebben a folyamatban, hogy azonosítani tudja magát a mitikus történelem vagy a történelmi mítosz hőseivel, identitáserősítő funkciója van minden rekonstruált vagy igaznak vélt mitológiai rendszernek.