Alapvető világkép kérdés


Ebben a fejezetben áttekintjük, miként, mennyiféleképpen gondolkodik ez a tudományos lélektan átfogóan a megismerő elme természetéről.

Fotó Interview A tudományos világkép szerkezete — Interjú Geibl Katával Az idei Paris Photo Carte Blanche pályázatának négy nyertese közül ketten frissen diplomázott momés hallgatók voltak. Geibl Kata Sisyphus sorozatával vívta ki a figyelmet, ami a művészet és tudomány viszonyára alapozva feszegeti azt a kérdést, vajon a technikai fejlődés lehetővé teszi-e, hogy közelebb jussunk és megismerjük azt a világot, amiben élünk. Talán minél jobban meg akarjuk érteni, mi is zajlik körülöttünk, annál jobban összezavarodunk.

A modern tudományos lélektan nagy alakjai közül például Wilhelm WundtWilliam JamesSigmund Freud igyekezett expliciten felvázolni, miként látja a lélek természetét s — különösen fontos részkérdésként — a lelki folyamatoknak az idegrendszeri folyamatokkal való összefüggését. S ezt természetesen olyan módon igyekeztek megvalósítani, hogy az elme természetéről kialakított modelljük és az általuk művelt lélektan fogalmai és magyarázatai lehetőleg koherensen illeszkedjenek egymáshoz.

szemészeti klinikai kórházi áttekintések világkép az orvostudományban

A modern természettudományos világkép igyekszik minél átfogóbban érvényesíteni a maga szemléletmódját, s ezért a pszichológia esetében is fontosnak véljük, hogy képesek legyünk felvázolni tudományunk művelésének tágabb kontextusát, fogalmi alapjait — összhangban azzal, ahogyan ezt a tudományt műveljük.

Ugyanakkor ez a kérdés — mit is értünk megismerő elmén — nem szorosan vett lélektani kérdés, sokkal inkább a lélektan, a filozófia és — ma már jól látjuk — az idegtudományok határterületére tartozik.

látás korrekciója a bates módszer letöltésével

Inkább fogalmakat, fogalomrendszereket igyekszünk majd röviden bemutatni. Előre kell még bocsátanunk, hogy az e fejezetben bemutatott kérdéskör is igen szerteágazó és összetett. Filozófusok és pszichológusok mellett a számítástudomány, a biológia, a nyelvészet, a fizika képviselői is fontos érveket fogalmaznak meg a vitákban lásd Pléh, a.

Találatok: Miközben az analitikus, módszeres, logikus és racionálisan okfejtő skolasztikus teológia szülötte a modern tudomány, napjaink tudományos közélete erről megfeledkezve jószerével pusztán csak a materialista vagy az agnosztikus — Katherine Ewing kifejezésével élve: reduktív ateista — világkép talaján álló művekre tekint úgy, hogy eleget tesznek a tudományosság követelményeinek. Jól szemlélteti ezt, hogy amikor a most megjelent Vallás — világkép — tudomány.

A fejezetet elolvasva az olvasó remélhetően sejti majd, miért mozgat meg ennyiféle diszciplínát ez a kérdéskör. S talán nem meglepő módon, közel sincs egyetlen konszenzuális, lezárt kognitív elmemodellünk — a szerteágazó és összetett problémakör nagyon is nyitott.

  1. Myopia kezelés költsége
  2. Online szemteszt
  3. Köszönetnyilvánítás E könyv írása során többeknek előadtam, amiről benne szó van.
  4. A látás fogalma

A fejezetben tehát szükségszerűen csak néhány alapvető kérdés, érv és néhány markáns és fontos álláspont rövid, leegyszerűsített ismertetését kínálhatjuk. Laikusként persze vélhetjük úgy, hogy az elme vagy a lélek fogalma nem alapvető világkép kérdés különösképpen összetett és bonyolult, hiszen mindnyájan közvetlenül, mintegy egyes szám első személyben ismerjük.

Aki azonban kicsit is járatos a természettudományos gondolkodásmódban, az tudja, még a mentális folyamatoknál vélhetően sokkal egyszerűbb és könnyebben megragadható jelenségek kapcsán is sokféle megközelítés lehetséges, e megközelítések változnak is a tudományos megismerés haladásával, a magyarázatok még a látszólag egyszerű jelenségek kapcsán is igen alapvető világkép kérdés lehetnek.

Gondoljunk csak egy, a lelki folyamatoknál minden valószínűséggel összehasonlíthatatlanul egyszerűbb jelenségre, az égésre.

Egészségünk ártalmai

Csak a S valójában az a alapvető világkép kérdés, hogy — tegyük fel — mindnyájan ismerjük valamilyen mértékben az elmét egyes szám első személyből, nem megkönnyíti, hanem számos szempontból kifejezetten megnehezíti az elme tudományos megismerését. Ugyanis közvetlenül csak egyes szám első személyből ismerjük: azaz nem férhetünk ugyanígy hozzá mások elméjéhez.

A tudományos módszer szempontjából ez komoly akadály: a tudományban így vagy úgy, de kiemelkedően fontos mozzanat a közös, publikus megfigyelés, így juthatunk konszenzusra a jelenségekről.

Így van okunk azt gondolni, hogy magyarázataink is joggal tarthatnak igényt a alapvető világkép kérdés, ha kiállják a publikus tesztelés próbáját. Nos, az elme úgy, ahogyan belülről ismerjük, nem tehető a közös megfigyelés tárgyává. A tudatosság és megismerés viszonyáról szóló fejezetben még visszatérünk erre a kérdésre. Nem meglepő tehát, egyrészt, ha az elme természete és működése a Másrészt így talán az is érthető, ha, részben az előbbi tényből is adódóan, igen sokféle filozófiai és lélektani elmefogalmat dolgoztak ki akár csak az elmúlt évszázadokban is.

alapvető világkép kérdés a látás helyreállításának hatékony eszköze

Ha most leszűkítjük a tárgyalást azokra a felfogásokra, amelyek az emberi elme kapcsán a megismerésre helyezték a hangsúlyt, még mindig sokféle felfogást lelhetünk fel az elmúlt századokban, s mint látni fogjuk, napjainkban gépjárművezetők látásvizsgálati táblázat. Filozófiai és pszichológiatörténeti előtanulmányaiból mindenki említhetné jobb látótér René Descartes nevét, aki a gondolkodást tartotta nem is egyszerűen csak a megismerés kitüntetett útjának, de az elme egyetlen és kizárólagos ismérvének is.

S szembeállíthatná az ő felfogásával például a skót David Hume elmefilozófiáját, amelyben az észlelés és a képzettársítás az alapvető megismerőfolyamatok — és sorolhatnánk tovább a példákat. Nem állíthatjuk, hogy önmagában bármelyik fogalmi megközelítés alapvető világkép kérdés vagy helytelen.

Navigációs menü

A mai tudományos lélektan logikája valójában a nagy német filozófus, Immanuel Kant módszertani javaslatát követi még ha nem is emlegetjük őt ez ügyben túl gyakran. Kant úgy vélte — s ez a felfogása rokon a természettudományok általános módszertanával —, hogy az elme megértéséhez a megfigyelhető jelenségekből, így a viselkedésből kell kiindulni, s a alapvető világkép kérdés megfigyelhető mentális folyamatokra mint feltételezésekre a megfigyelhető jelenségekből kell következtetnünk Brook, Abból tehát, ahogyan ma a lélektanban a kanti receptet alkalmazzuk, egy, a laikus számára igen furcsa felfogás bontakozik ki.

Az elme itt ugyanis nem mint valami közvetlenül adott jelenik meg ahogyan azt a saját tudatosságunk révén megtapasztaljukhanem mint egy feltételezés-rendszer: azoknak a feltételezéseknek a rendszere, amelyek az összetett, komplex emberi viselkedést magyarázzák.

SH-Atlasz Filozófia. Springer Verlag, Budapest, Fürst: Bevezetés a filozófiába. Ikon Kiadó, Budapest,