Alapvető világkép kérdés
Ebben a fejezetben áttekintjük, miként, mennyiféleképpen gondolkodik ez a tudományos lélektan átfogóan a megismerő elme természetéről.
Fotó Interview A tudományos világkép szerkezete — Interjú Geibl Katával Az idei Paris Photo Carte Blanche pályázatának négy nyertese közül ketten frissen diplomázott momés hallgatók voltak. Geibl Kata Sisyphus sorozatával vívta ki a figyelmet, ami a művészet és tudomány viszonyára alapozva feszegeti azt a kérdést, vajon a technikai fejlődés lehetővé teszi-e, hogy közelebb jussunk és megismerjük azt a világot, amiben élünk. Talán minél jobban meg akarjuk érteni, mi is zajlik körülöttünk, annál jobban összezavarodunk.
A modern tudományos lélektan nagy alakjai közül például Wilhelm WundtWilliam JamesSigmund Freud igyekezett expliciten felvázolni, miként látja a lélek természetét s — különösen fontos részkérdésként — a lelki folyamatoknak az idegrendszeri folyamatokkal való összefüggését. S ezt természetesen olyan módon igyekeztek megvalósítani, hogy az elme természetéről kialakított modelljük és az általuk művelt lélektan fogalmai és magyarázatai lehetőleg koherensen illeszkedjenek egymáshoz.
A modern természettudományos világkép igyekszik minél átfogóbban érvényesíteni a maga szemléletmódját, s ezért a pszichológia esetében is fontosnak véljük, hogy képesek legyünk felvázolni tudományunk művelésének tágabb kontextusát, fogalmi alapjait — összhangban azzal, ahogyan ezt a tudományt műveljük.
Ugyanakkor ez a kérdés — mit is értünk megismerő elmén — nem szorosan vett lélektani kérdés, sokkal inkább a lélektan, a filozófia és — ma már jól látjuk — az idegtudományok határterületére tartozik.
Inkább fogalmakat, fogalomrendszereket igyekszünk majd röviden bemutatni. Előre kell még bocsátanunk, hogy az e fejezetben bemutatott kérdéskör is igen szerteágazó és összetett. Filozófusok és pszichológusok mellett a számítástudomány, a biológia, a nyelvészet, a fizika képviselői is fontos érveket fogalmaznak meg a vitákban lásd Pléh, a.
Találatok: Miközben az analitikus, módszeres, logikus és racionálisan okfejtő skolasztikus teológia szülötte a modern tudomány, napjaink tudományos közélete erről megfeledkezve jószerével pusztán csak a materialista vagy az agnosztikus — Katherine Ewing kifejezésével élve: reduktív ateista — világkép talaján álló művekre tekint úgy, hogy eleget tesznek a tudományosság követelményeinek. Jól szemlélteti ezt, hogy amikor a most megjelent Vallás — világkép — tudomány.
A fejezetet elolvasva az olvasó remélhetően sejti majd, miért mozgat meg ennyiféle diszciplínát ez a kérdéskör. S talán nem meglepő módon, közel sincs egyetlen konszenzuális, lezárt kognitív elmemodellünk — a szerteágazó és összetett problémakör nagyon is nyitott.
- Myopia kezelés költsége
- Online szemteszt
- Köszönetnyilvánítás E könyv írása során többeknek előadtam, amiről benne szó van.
- A látás fogalma
A fejezetben tehát szükségszerűen csak néhány alapvető kérdés, érv és néhány markáns és fontos álláspont rövid, leegyszerűsített ismertetését kínálhatjuk. Laikusként persze vélhetjük úgy, hogy az elme vagy a lélek fogalma nem alapvető világkép kérdés különösképpen összetett és bonyolult, hiszen mindnyájan közvetlenül, mintegy egyes szám első személyben ismerjük.
Aki azonban kicsit is járatos a természettudományos gondolkodásmódban, az tudja, még a mentális folyamatoknál vélhetően sokkal egyszerűbb és könnyebben megragadható jelenségek kapcsán is sokféle megközelítés lehetséges, e megközelítések változnak is a tudományos megismerés haladásával, a magyarázatok még a látszólag egyszerű jelenségek kapcsán is igen alapvető világkép kérdés lehetnek.
Gondoljunk csak egy, a lelki folyamatoknál minden valószínűséggel összehasonlíthatatlanul egyszerűbb jelenségre, az égésre.
Egészségünk ártalmai
Csak a S valójában az a alapvető világkép kérdés, hogy — tegyük fel — mindnyájan ismerjük valamilyen mértékben az elmét egyes szám első személyből, nem megkönnyíti, hanem számos szempontból kifejezetten megnehezíti az elme tudományos megismerését. Ugyanis közvetlenül csak egyes szám első személyből ismerjük: azaz nem férhetünk ugyanígy hozzá mások elméjéhez.
A tudományos módszer szempontjából ez komoly akadály: a tudományban így vagy úgy, de kiemelkedően fontos mozzanat a közös, publikus megfigyelés, így juthatunk konszenzusra a jelenségekről.
Így van okunk azt gondolni, hogy magyarázataink is joggal tarthatnak igényt a alapvető világkép kérdés, ha kiállják a publikus tesztelés próbáját. Nos, az elme úgy, ahogyan belülről ismerjük, nem tehető a közös megfigyelés tárgyává. A tudatosság és megismerés viszonyáról szóló fejezetben még visszatérünk erre a kérdésre. Nem meglepő tehát, egyrészt, ha az elme természete és működése a Másrészt így talán az is érthető, ha, részben az előbbi tényből is adódóan, igen sokféle filozófiai és lélektani elmefogalmat dolgoztak ki akár csak az elmúlt évszázadokban is.
Ha most leszűkítjük a tárgyalást azokra a felfogásokra, amelyek az emberi elme kapcsán a megismerésre helyezték a hangsúlyt, még mindig sokféle felfogást lelhetünk fel az elmúlt századokban, s mint látni fogjuk, napjainkban gépjárművezetők látásvizsgálati táblázat. Filozófiai és pszichológiatörténeti előtanulmányaiból mindenki említhetné jobb látótér René Descartes nevét, aki a gondolkodást tartotta nem is egyszerűen csak a megismerés kitüntetett útjának, de az elme egyetlen és kizárólagos ismérvének is.
S szembeállíthatná az ő felfogásával például a skót David Hume elmefilozófiáját, amelyben az észlelés és a képzettársítás az alapvető megismerőfolyamatok — és sorolhatnánk tovább a példákat. Nem állíthatjuk, hogy önmagában bármelyik fogalmi megközelítés alapvető világkép kérdés vagy helytelen.
Navigációs menü
A mai tudományos lélektan logikája valójában a nagy német filozófus, Immanuel Kant módszertani javaslatát követi még ha nem is emlegetjük őt ez ügyben túl gyakran. Kant úgy vélte — s ez a felfogása rokon a természettudományok általános módszertanával —, hogy az elme megértéséhez a megfigyelhető jelenségekből, így a viselkedésből kell kiindulni, s a alapvető világkép kérdés megfigyelhető mentális folyamatokra mint feltételezésekre a megfigyelhető jelenségekből kell következtetnünk Brook, Abból tehát, ahogyan ma a lélektanban a kanti receptet alkalmazzuk, egy, a laikus számára igen furcsa felfogás bontakozik ki.
Az elme itt ugyanis nem mint valami közvetlenül adott jelenik meg ahogyan azt a saját tudatosságunk révén megtapasztaljukhanem mint egy feltételezés-rendszer: azoknak a feltételezéseknek a rendszere, amelyek az összetett, komplex emberi viselkedést magyarázzák.
SH-Atlasz Filozófia. Springer Verlag, Budapest, Fürst: Bevezetés a filozófiába. Ikon Kiadó, Budapest,