Zene látásra

Zene látásra szlovéniai barlangban nemrég egy barlangi medve lábszárcsonton szabályos, de egyenlőtlen távolságban elhelyezkedő fúrt lyukakat fedeztek fel. A lelet kora egy több mint 40 év. Ezen az ősi hangszeren a különböző távolságokra elhelyezkedő lyukak a mai napig minden zenei kultúrában univerzálisan fellelhető, nem egyenlő hangközökből álló skála megszólaltatását teszik lehetővé.

A lelet kora azért különösen izgalmas, mert ebben az időszakban Európában még nem élt az úgynevezett modern ember – a Homo sapiens –, csak a Neander-völgyi ember. Zene látásra az önálló fejlődési ágat képviselő, ősi emberfaj a Homo sapiens megérkezését követő hajdina látáskezelés ezer éven belül kihalt. Ismereteink szerint a Neander-völgyi ember kultúrája sokrétű volt, de gazdagsága nem érte el a Homo sapiensét.

A zene azonban, e lelet szerint, már ezen egyszerűbb kultúrának is része volt.

20 éves a Veszprémi Utcazene Fesztivál - hajduszoboszlohfe.hu

Mi lehet az emberi zene eredete? Az emlősökön belül szűkebb rokonsági körünk az emberszabású majmok nem különösebben muzikálisak 1.

zene látásra Nem jeleskednek olyan összetett hangsorok kreatív, közösségi használatában, melyek nem közvetlenül fajfenntartási, vagy területvédő funkciókat látnak el. Legmuzikálisabb emberszabású rokonunk a gibbon.

Intenzív huhogásokból álló házastársi duettjében bonyolult hangsorok pontos mintázat szerint követik egymást. Más szólam jut a hím és más a nőstény gibbonnak. A messze hangzó gibbon-duett szerepe a kialakult pár területének fenntartása, illetve a monogám családi kötelék erősítése Geissmann, A gibbon-ének genetikailag rögzített, azaz tanult elemeket nem tartalmaz, nem úgy mint akár a legegyszerűbb emberi ének. Talán hasonló, közösségi, főemlős-ének lehetett minden emberi zene kezdete.

Ám a formálható, tanulható muzikális képesség fajunk kialakulása során alakult ki, merészebb elképelések szerint a beszéddel együtt emberré zene látásra aktív formálója volt.

Mi zene látásra lehetővé, mi irányítja az ember esetében a zenei kifejezést? Mikor és milyen módon tanulható a zene hallgatása, szeretete, művelése?

Vizsgálhatóak-e e kérdések a rengeteg ismert empirikus adat mellett a természettudomány módszerével? Úgy tűnhet, a zene lényegéből fakadóan ellenáll a természettudományos megközelítésnek, hiszen ez utóbbi leggyakrabban elemi, reprodukálható jelenségek objektív vizsgálatára törekszik. A zene pedig rendkívül komplex és inherensen szubjektív jelenség.

Ennek ellenére az elmúlt évtized robbanásszerű fejlődése az idegtudományokban azt eredményezte, hogy fény derült néhány izgalmas jelenségre a zene és az idegrendszer hosszú- és rövidtávú kölcsönhatását illetően. A zenei tevékenység idegrendszeri háttere Az első fontos kérdés, hogy mely idegrendszeri területek vesznek részt zenei tevékenységek irányításában.

Vannak-e muzsikára szakosodott agyi régiók, vagy a különben is magasabb rendű idegrendszeri tevékenységgel kapcsolatos területek felelősek a zenével kapcsolatos funkciókért?

{{ui.description.filterText}}

Mind a nyelv mind a zene kifinomult érzékelést és mozgásszabályozást igényel. Mindkét kommunikációs forma kifejező és befogadó résztvevőket feltételez. Szerveződési elvük is hasonló, hiszen mindkettő egyedi alaphangok megfelelő szabályok szerint történő szinte végtelen számú zene látásra épít. A zene és nyelv között azonban számos igen fontos különbség van. Más az általuk hordozott információ jellege és más az alap- elemek szerveződését irányító szabályrendszer.

Végül, a nyelv elsajátítása adott emberi életkorban általános tulajdonság, míg a zenei érzékenységben és képességekben igen nagy egyéni különbségek figyelhetők meg. A zenei és nyelvi funkciók esetében egyaránt megtalálhatóak érzékeléssel, mozgásszabályzással illetve az érzelmi élettel kapcsolatos zene látásra. Mindkét funkció esetében igen jelentős szerepe van a különböző érzékterületek látás, hallás – az ún. Vegyük példaként a hangos olvasást, illetve a kottából való játékot.

Mindkét esetben egy vizuális jel a betű, illetve a kotta tevődik át egy mozgási programmá a szájüreg, illetve a végtagok izmainak irányításamely mindkét esetben folyamatos hallási kontroll alatt áll. Vajon ugyanazon idegrendszeri területek látják el e két funkciót? A modern műszeres vizsgálatok előtt e kérdésre zenészek idegrendszeri sérülését követő funkció-kiesésből lehetett következtetni Sergent, Több ilyen esetben a zenei és nyelvi funkciók együtt károsodtak, ami arra utal, hogy hasonló terület irányítja a zenei és nyelvi funkciókat.

Máskor azonban volt zeneszerző J. Langlais a nyelvi funkciók teljes elvesztése mellett is, aki tovább komponált. Az ellenkezőjére is volt példa: egy ismeretlen idegrendszeri károsodás nyomán Maurice Ravel élete végére szelektíven elvesztette komponálási zene látásra, a fejében hallott zenét képtelen volt leírni.

Emellett beszéd készsége tökéletes maradt. E két példa tehát azt mutatja, hogy különböző agyi területek lehetnek felelősek a nyelvi és zenei funkciók irányításáért. Az elmúlt évtized kísérletei érdekes új eredményeket hoztak a zenei és nyelvi funkciók idegrendszeri lokalizálásában összefoglalásként lásd Falk, Először vizsgáljuk meg a zenei feldolgozással kapcsolatos elemi zene látásra látás, hallás, mozgás felelős idegrendszeri területeket, összehasonlítva a megfelelő nyelvi funkciókkal.

Lásd 1.

Tartalomjegyzék

A bal félteke oldalnézeti képe. A lebenyek neveit a zene látásra régiók mellett tüntettük fel. A számozás a Broadmann-féle felosztást követi.

A két aránytalan, fél, emberi alak az ún. Az aránytalanság abból fakad, hogy a testérzékelést és a mozgást a kézen és fejen jóval nagyobb agyterület irányítja, mint a törzsön és a lábakon. A sötétszürke régiók felelősek az elemi zenei funkciókért. A es régió aktiválódik kottaolvasáskor, az elsődleges kézmozgató központ és zene látásra 6-os régió bizonyos részei skálázáskor, a es régió jobb oldali megfelelője pedig zenehallgatáskor.

Több más hallókérgi terület nem látszik ebben a nézetben. A világos szürke területek a komplex zene látásra funkciókat irányítják: a es a látási és hallási, a 7-es pedig a látási és mozgási információk összerendezését.

Mozaik Digitális Oktatás

A bonyolult mozgások szervezését a 6-os és a es terület végzi. Összehasonlításképp ábrázoltuk a nyelvi funkciókért felelős területeket is. A nem szürke területek közül a es és a es a beszédértő központ, a es régió a nyelv szimbolizmusát kódolja. A ös régióban a beszédmozgató az xx-el jelzett részeken pedig az írás központ található.

A as area a látóközpont része. Zene látásra ábrája alapján.

A zenész számára a vizuális inger a kotta. Érdekes módon kotta olvasásakor nem a szövegolvasásért felelős, a fali lebenyben 3 található olvasóközpont mutat fokozott aktivitást.

Akkor azt írtuk, hogy ha most készítenénk fényképet a brit rádiós piacról, akkor az alapján szinte semmi izgulnivalója nem lenne a brit rádiós iparág szereplőinek, Lényegesen aggasztóbb ugyanakkor a helyzet, amennyiben kicsit mélyebbre ásva, korcsoportok szerint is megnézzük a rádiózás iránti affinitást A helyzet nyilván nem zene látásra, de érdemes vetni egy pillantást arra, hogy szűk egy év alatt mi történt a britek zenei tartalom fogyasztását illetően, hiszen a változások sebessége sok mindent elárul, elárulhat… Az egyes audio típusok időbeli használatát mutató ábrában igazán érdemi elmozdulás, első látásra nincsen.

A hangjegy feldolgozást egy olyan agykérgi zene látásra végzi, mely a látási információk térbeli feldolgozásáért felelős, azaz a „hol van az adott tárgy a képmezőnkben? Ez arra utal, hogy a zenészek a kottát más alapelvek szerint dekódolják, mint az írott szöveget. E dekódolás alapvetően téri jellegű információt használ, tehát a jel nem más, zene látásra a kottafejek egymáshoz viszonyított helyzete. Beszéd, illetve dallam zene látásra a halántéklebenyben található első rendű és magasabb rendű hallókérgi területek aktiválódnak.

A két különböző típusú hang azonban jellegzetes féltekei különbséggel kerül feldolgozásra. A pontos időbeli zene látásra. Zenei elvárásainkat sértő akkord hallgatásakor egy a jobboldali homloklebenyben található zene látásra reagál igen gyors 0.

Érdekes módon e régiónak a baloldali megfelelője nyelvi szabálytalanság esetén „jelez” Maess és mtsai. A zenei és nyelvi szabálytalanság felismerését tehát hasonló agyterület végzi, azonban jelentős féltekei különbséggel. Végül pedig egy egyszerű mozgási feladat során pl. Ez a terület szomszédos, de nem ugyanaz, mint az írásközpont, annak ellenére, hogy az írás hasonló mozgásszervezést igényel. Összefoglalásként megállapíthatjuk tehát, hogy elemi zenei funkciókért felelős idegrendszeri területek szemészeti glaukóma állíthatók, de nem azonosak a nyelvi funkciókat irányító agyrégiókkal.

Az eltérés minden bizonnyal a feldolgozandó információ jellegéből fakad. Zene látásra történik azonban, ha nem az zene látásra zenei funkciókat kottaolvasás, zenehallgatás, skálázás vizsgáljuk, hanem a kottából való játékot, ahol látási, hallási és motoros információk bonyolult zene látásra kell számolnunk? E kérdés megválaszolására tíz zongoristával végeztek kísérleteket. Bach egy kevéssé ismert korál-előjátékának BWV blattolása volt a feladat, miközben tomográffal rögzítették az agyi jeleket.

A fent említett elemi funkciókért felelős idegrendszeri területeken kívül még három agyterület aktivitását figyelték meg Sergent és mtsai.

Az egyik zene látásra a fali lebenyben a látási és hallási információk párosítását végzi, vagyis a kotta és a hallott hang szintézisét, szimbolikáját teremti meg. Érdekes, hogy a közvetlen e régió mellett található agyterület az olvasás esetén végez hasonló funkciót azaz az olvasott betű értelmezését.

Ez utóbbi terület sérülése olvasás és írás képtelenséget idéz elő, akkor is, ha a többi halánték és homlok lebenyi beszéd központok épek. A második terület szintén a fali lebenyben található.

Feladata a látás révén kialakult térbeli információk alapján történő mozgásszervezés. E működés révén vagyunk képesek irányított mozgásokra, pl. Zongoristáink esetében e régió segítségével alakul át a kotta, mint térbeli információ ujjmozgást irányító jellé. Végül a harmadik terület a homloklebenyben található olyan mozgásközpont zene látásra a szekvenciális izommozgások összerendezését végzi.

E terület szerepe nem kérdéses zongorajáték esetén. A zenélés jellegéből következően tehát a zenei tevékenységet nagyszámú, komplex idegrendszeri funkciókért felelős idegrendszeri terület aktiválódása jellemzi.

Ezek közül több a különböző modalitások látás-hallás; látás-mozgás közötti álalakításokat végzi. A zenével kapcsolatos agyi aktivitás vizsgálatokat zárjuk a zene által kiváltott érzelmi komponensek tanulmányozásával.