Világkép az orvostudományban

A római korban, a Traianus császársága alatt létesült város elnevezése Sopianae, amely Diocletianus alatt Alsó-Pannonia Valeria tartományának székhelye.

A feltárt római kori maradványok nagy és szép városról tanúskodnak. A föld alatti sírkamrák a keresztény római korból maradtak; a III. A kereszténység első századaiban Sopianae fontos állomása, őrhelye volt a világot átfogó tanításnak.

Világkép az orvostudományban hunjai és legalább fél tucat nép hadseregei söpörnek végig rajta, mígnem keresztény délszlávok telepednek le e térségben is. A VIII. István királyunk ben püspökséget alapít a városban, amely ettől az időtől a középkori magyar keresztény kultúra egyik bástyája. Alapjaiban Árpád-kori, többször átépített székesegyháza ma Európa egyik legszebb neoromán temploma. Évszázadok alatt az ország legnagyobb és egyik legjelentősebb városává fejlődött.

Nagysága, valamint kedvező éghajlati fekvése, továbbá, hogy a már III. Béla kialakította expanzív birodalmi koncepció egyik központja, Anjou királyaink idején olyan emporiummá tette, ahonnan Nagy Lajos királyunk nemcsak hódító katonai terveit irányította, hanem kultúraterjesztő misszióját is megvalósította.

Így alapította meg világkép az orvostudományban, Károly Róbert királyunk nyomdokain haladva - a nagy olasz költő, Petrarca intencióinak is megfelelően - ben hazánk első egyetemét városunkban, a híres, máig fennmaradt közép-európai egyetemekkel Prága, Krakkó, Bécs csaknem egyidőben s alig másfél évszázaddal az első nyugat-európai egyetemek után.

Több királyunk, így Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás kedvelt tartózkodási helye nem véletlenül nevezte a nagy uralkodó, Szulejmán török szultán "földi paradicsomnak" Pécs városát. Míg az előző századokban a kolostorok mellett kialakuló iskolák voltak a szellemi élet tűzhelyei, e század már az egyetemi kultúra jegyében él.

A párizsi, bolognai és páduai, később a prágai, bécsi és krakkói egyetemek nemzetközi jellegüknél fogva az egész keresztény világ szellemi életére éreztették vonzó hatásukat. A virágzó keresztény középkor eme művelődési központjai előtt léteztek olyan iskolák, amelyek kisugárzása jelentős volt a keresztény világra is: a muszlim egyetemek.

Európában a bolognai jogi iskolát tartják az egyetemek ősének, amelyet Barbarossza Frigyes német-római császár alapított ban. Háromszáz évvel korábban az Idríszida dinasztia egyik uralkodója, I. Jahia fővárosában, Fezben ben alapította a Karavájin Egyetemet, amelynek "magyar" vonatkozása, hogy ezen az egyetemen tanult Gerbert d'Aurillac francia kispap, a kitűnő matematikus és orvos; egyébként az első orvos, akiből pápa lettaki később, pápaként II. Szilveszter, egész tekintélyével azon volt, hogy a csak alaki értékkel rendelkező római számok helyébe a helyi értékkel is rendelkező arab számokat tegye s karácsonyán koronát küld fejedelmünknek, Istvánnak.

Ha elfogadjuk egyetemalapításnak látásgyakorlati kezelés helyreállítása, akkor ehhez viszonyítva a pécsi egyetem két évszázados késésben van ami kisebb, mint amannak a fezihez való késésearról nem is szólva, hogy az első német egyetemhez Prága, viszonyítva két évtized, az első bécsihez alig két év a késésünk.

Talán világkép az orvostudományban hazánk és nemzetünk nemcsak nem volt távol Európától a pécsi egyetem alapításának időszakában, hanem maga volt Európa hárommillió volt ekkor hazánk lakossága, Angliáé kettő; de két évszázaddal korábban, az első európai egyetem alapítása táján a magyar király jövedelménél csak a német-római és a bizánci reaferon mellékhatások látás bevétele volt nagyobb.

Egyetemalapításhoz kellett a korabeli nagy lélekszám; ebben Pécs az országban első volt s Baranya megye az ország legnépesebb vármegyéje. De a város világkép az orvostudományban volt a leggazdagabbaknak: jobb látás világkép az orvostudományban ország csaknem városa közül azon 9 közé tartozott, amelyek pénzverő kamarai székhelyek voltak.

A hitélet is fejlett volt: első egyháza több mint ezeréves - ha nem is folyamatos - múltra tekintett vissza, magyar püspöksége is több mind harmad évezredes.

Mindezek alapján V. Orbán pápa elrendelte, hogy "Pécs városában legyen és örök időkig fennmaradjon az egyetem a kánon- és római jogi, úgyszintén más megengedett fakultással, leszámítva a teológiait" egyébként az eddig, pontosabban: a pápák avignoni fogsága befejezéséig, ig alapított 41 egyetem közül mindössze 9 volt valódi universitas, vagyis rendelkezett a négy karral.

Orvosi fakultás létét feltételezhetjük.

Világkép – emberkép – pedagogikum

Szólni kell a pécsi egyetem tanárai megbecsüléséről fizetéséről : volt olyan professzor, aki 20 márkát kapott és volt, aki negyvenet. A fentiekkel szemben az egyetem rektora 10 márkát kapott a bolognai egyetem tanárai átlagosan 30 márkát kerestek; a krakkói professzorok átlagbére nyolcada volt a pécsinek. A kiváltságok, mentességek és szabadságjogok a hallgatókat is megillették, ezekért a király felelt hallgatónk volt Hermann Lurcz, az erfurti egyetem alapítója.

A pécsi egyetem talán még létezett a XV. Század elején. Emlékünk - talán magyar sorsnak is nevezhetjük - nem épület vagy falmaradvány, hanem szellemi termék: egy kódex, amely az egyetemen az as és es években tartott szentbeszédeket tartalmazza, amelyek az összes magyar vonatkozású egyházi beszédek közül a legrégibbek. A mi szempontunkból azok a legérdekesebbek, amelyek a magyar szentek István, Imre, László, Erzsébet életéről szólnak, amelyek azt bizonyítják: az első pécsi egyetem a hazafias nevelés tűzhelye volt világkép az orvostudományban hányatott sorsát mutatja, hogy ez a kódex is, annyi más történelmi relikviánkhoz hasonlóan, külföldön maradt meg; Münchenben.

Academia Istropolitana Ha első egyetemalapító királyunkról, Nagy Lajosról azt mondhatjuk, ősei ismertek jóval az emberemlékezeten túl is hiszen magyar ősei fél évezredet fognak át, a francia ősök pedig legalább 9 évszázadotakkor Mátyás királyunk dédapja már a történelem homályába vész.

Ellenben közös bennük: fiatalon kerültek a királyi székbe Lajos 16, Mátyás 15 éves korában; mellékesen - második egyetemalapító királyunk - Zsigmond ugyancsak tizenéves volt trónra lépésekor, s mindhárom királyunk édesanyjának Erzsébet volt a neves egyetemalapítók voltak. Mátyás dédapját alig ismerjük, apja pedig már Magyarország valaha volt leggazdagabb főura; 4, Hold föld tulajdonosa.

Fia, Mátyás első volt Szent Világkép az orvostudományban trónján, akit nem fűzött vérségi kötelék világkép az orvostudományban Árpádokhoz, s a 47 éves korában elhunyt nagy király állami bevétele ötszörösen haladta meg a valaha volt legnagyobbat, s "olyan híre volt nevének, hogy az egész világ tisztelte és félte?

S ez a fiatalember, alig tette fejére a szent koronát, azonnal megtette az intézkedéseket, hogy Nagy Lajos pécsi egyeteme alapításának centenáriumára ismét legyen az országnak egyeteme: tagú fényes küldöttséget meneszt Janus Pannonius pécsi püspök vezetésével II. Pál pápához, s két év múlva, ben megkezdi tevékenységét a Duna menti városban, Pozsonyban az egyetem "cum quibuscunque facultatibus".

Mátyásnak az egyetemmel közvetlen politikai célja is van: világkép az orvostudományban tartani a külföldi főiskolák felé igyekező magyar hallgatókat és idevonzani legalább csak társországaink Cseh- és Morvaország, Szilézia, Lausitz, Alsó-Ausztria stb.

Olyan tanárokat szerződtetett az egyetem felügyeletével megbízott esztergomi érsek, Vitéz János, mint Regiomontanus Müller Jánosakinek Tabulae directionum c. A facultas artiumon tanított a híres bölcsészdoktor, Ilkuszi Márton, aki megszerezte a hittudományi doktorátust is, de II.

Kopernikusz

Pál pápa következetesen orvosdoktornak címezi akinek - Mátyás király kérésére - azt is megengedte II. Pál, hogy - miközben Rómában egyetemi tanulmányait folytatta - zágrábi kanonoki és goriciai főesperesi jövedelmét megtartsa. Még egy féltucat professzor nevét ismerjük. A középkori egyetemek orvosi karáról tudnunk kell, hogy egy-két tanszékkel rendelkeztek ókori orvosi művek tanulmányozására orvosi tudományok művelése csak a salernoi, később a montpellieri egyetemen folyt.

A hallgatók közül többnek a nevét ismerjük, így pl. Szatmári György váradi püspökét világkép az orvostudományban esztergomi prímás és Verbőczi Istvánét a Tripartitum? Regni Hungariae századokig érvényben volt összeállítójáét. Bár az Academia Mátyás halála táján megszűnt, az egyetem épülete aránylag épen megmaradt ben a fél évezredes építése emlékére táblával jelölték meg a Pozsony egyik főutcájában levő kétemeletes épületet.

S milyen a magyar Sors! Az első pécsi egyetem alig harmad évszázadig tevékenykedett, a Mátyás alapította még addig sem! A látás helyreállításának természetes módszere Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás Magyarországánál nem volt gazdagabb és erősebb ország Európában, s alig akadt uralkodó, aki a tudománynak és a művészeteknek bőkezűbb pártfogója lett volna világkép az orvostudományban két egyetemalapító nagy királyunk.

Erzsébet Tudományegyetem "Amit a világban megvalósulva látunk, nem egyéb, mint?

Ezzel egyetértve kijelenthetjük: egyetemtörténet már pedig nem létezik, ami van, az a karok története, még pontosabban: az egyetemen, karokon, tanszékeken dolgozó emberek története, hiszen - hogy Carlyle kortársával, Berde Áronnal világkép az orvostudományban - "az egyetemet nem néma fala, hanem tanárai szelleme alapítja meg".

Tény, hogy koncentráltan sehol annyi nagy ember nem dolgozik, mint az egyetemeken persze az a kor gondolkodói szemében is kérdéses volt, hogy ki a nagy ember: a gloire-ért emberek százezreinek életét feláldozó Bonaparte Napóleon, vagy életeket mentő kortársa - a szakkörökben is alig ismert nevű - Jean Georges Cabanis, akinek csak annyi a világtörténelembe bekerülő tette, hogy nevéhez fűződik a medicina khirurgizálása.

Ha Mátyás korából, az Academia Istropolitana korából előretekintünk az időben, az újabb pozsonyi, a Ferenc József alapította egyetem sorsa talán még drámaibb, mint a tragédiákban egyébként bővelkedő fentebbi kettőé. A rizsfajták tápértéke szempontjából uralkodó úgy gondolta: tartozik a magyaroknak azzal, hogy Budapest és Kolozsvár után legyen még egy egyetemük.

Az es évek elején - évvel a Mátyás alapította egyetem után - úgy érezte: alkalmas világkép az orvostudományban idő az egyetemalapításra. A talán legszebb magyar királyné, Erzsébet nevét viselő pozsonyi egyetem sorsa azonban még tragikusabb lett, mint elődjéé: egyetlen évtizedet sem élhetett! Nemzeti történelmünknek nagy tragédiákban bővelkedő szakadatlan sorában is csak világkép az orvostudományban emlékeztetek most: a háromnegyed évezrede éppen az ezekben a hetekben zajló, minden hatodik magyar életében kerülő tatárjárásra egy mindennél szörnyűbb katasztrófa szakadt az országra: Trianon.

Egy csaknem fél évtizedes fővárosi bolyongás után megérkezik az egyetem hazánk első egyetemi városába: Pécsre. A tanári kar, a város vezetősége, a kultuszkormányzat minden lehetőt megtesz az idegen uralom alól felszabaduló városban az egyetemért. A kezdet eufóriája csodát tesz: alig egy évtized alatt szinte a semmiből valóságos egyetemi feltételeket varázsolnak. Újabb tragédia: a világháború; szinte mindenki azt hitte, ennél rosszabb nem jöhet.

A történelem, a valóság azonban mindig minden képzeletet felülmúl: az Erzsébet név es törlése jelezte: az egyetemnek mint autonóm intézménynek vége.

Harmadik egyetemalapító királyunk - az ugyancsak tizenéves korában az osztrák császári trónra került világkép az orvostudományban Ferenc József azon döntésében, hogy 21 milliós hazánk világkép az orvostudományban egyeteme Pozsonyban kerüljön felállításra, a családi hagyomány 11 Habsburgot koronáztak magyar királlyá a Szt.

Márton dómban legalább olyan szerepet játszhatott, mint a magyar múlt tisztelete. És az a jóvátétele, hogy a Mária Teréziától ben kapott kétkarú királyi akadémiát éppen a Bach-korszakban fokozták le jogi szakiskolává majd csak a kiegyezés után, ben engedték visszaállítani a száz évvel korábbi kétkarú főiskolát.

Deák Ferenc halála után harc indult a főiskola egyetemmé fejlesztése érdekében és annak Deák Ferencről történő elnevezéséért. Ezt a küzdelmet csak több mint harmad évszázad múlva koronázta siker: Az oktatás őszén indult a jogi karral, az orvosi kar beindításához épületeket kellett átalakítani és emelni. Ennek ellenére Ferenc József Újabb professzorokat nevezett ki IV.

Károly király Imre József személyében. A dékán Pekár Mihály lett; alig indult meg az oktatás, újabb megrázkódtatások érték az egyetemet: az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság. Annak ellenére bezárták az egyetemet letartóztatták, internálták vezetőithogy csaknem egymillió magyar került az új államhoz. Amire az óriási erőfeszítések végre célhoz juttatták volna az Erzsébet tudományegyetemet, a kultuszkormányzat meg akarta szüntetni ún.

Nagy figyelmet fordított az Erzsébet tudományegyetem vezetése a szegényebb sorsú kisparaszt, munkás, cseléd stb. Világkép az orvostudományban Pekár Mihály professzor a főrendiház tagja tett sokat - valamint Entz Béla és felesége - a diákjóléti intézmények és mindenekelőtt a szegényebb sorsú, jó előmenetelű hallgatók támogatására. Világkép az orvostudományban professzori és oktatói létszám nagy állandóságot mutatott: az előbbi az orvosi karonaz utóbbi és között változott az orvosin mindig 50 körül.

Egy oktatóra átlagosan 2,5 előadási téma és heti 6 óra jutott a két világháború között, a II. A kutató- és tudományos munka eredményességét jelzi az akadémikusok jelentős száma ben 17 fő! Az Erzsébet tudományegyetem nagy oktatóegyéniségei közül is kiemelkedik Entz Béla orvosgenerációkon átsugárzó szellemisége, az a mély humánum, az igazsághoz való azon feltétlen ragaszkodása, ami ma is példaképül szolgálhat minden, a politikai szélsőségek ellen küzdő ember számára.

Pécsi Orvostudományi Egyetem A magyar fiatalok orvostudományra oktatása - történetileg - két nagy szakaszra osztható. Az elsőben királyaink fiatalokat - köztük szegénysorú 1 ifjakat - küldtek külföldi közepesen távoli látótávolság, a másodikban már hazánkban is van orvosképzés. Az előbbit III. Béla korától bizton számíthatjuk: közismert, hogy Oxfordtól Aleppóig számos főiskolai-egyetemi székhelyre küldött fiatalembereket, az utóbbit pedig Mária Terézia azon rendeletétől, amellyel létrehozta a Pázmány Péter alapította nagyszombati egyetem orvosi karát Az előbbi korszak így csaknem hat évszázadot foglal magában, az utóbbi alig több mint negyed évezredet.

Ugyanilyen aránytalanság tapasztalható a hazai orvosképzés történetében: az egy egyetemre koncentrált képzés másfél évszázados múltra tekint vissza, míg a több egyetemre kiterjedő alig több mint 80 évre, s ezen belül is alig fél évszázados az önálló orvosegyetemi oktatás.

A modern tudomány

Egy es határozat alapján azután önálló egyetemmé vált februárjától az orvosi és a jogi kar az evangélikus kart önálló hittudományi akadémiává szervezték. A tudományegyetem utolsó rektora Boros Béla volt, az orvosi kar utolsó dékánja Lissák Kálmán. A Pécsi Orvostudományi Egyetem nevet viselő intézmény fejlesztése csak a már évtizedekkel korábban megfogalmazott elv realizálása révén volt elképzelhető: az egyetemi városrész megépítésével.

Erre a Szigeti-Honvéd-Ifjúság-Kürt utcák határolta négyszögben elterülő 10 hektáros terület, a Zrínyi Miklós katonaiskola tulajdonát képező park és épületek egyetemi tulajdonba adása után teremtődött meg a lehetőség.

Egyetemi ifjúságunk zöme a forradalom és szabadságharc mellé állt, és nemcsak szavakban. Az A vereség utáni megtorlás nem maradt el: tucatnyi hallgatót az ország összes egyeteméről örökre kizártak.

Ezek egy részét internálták hallgatóink közül 6 hónapra Debreczeni Lászlót és Péter Károlyt, 3 hónapra Ditrói Zsuzsátmásokat bíróságok ítéltek rövidebb-hosszabb börtönre Laczai András szigorló orvost - nem pécsi eseményekben való világkép az orvostudományban - 10 évre.

Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Fülszöveg A harmadik évezred kezdetén az emberiség már nem képes a racionális gondolkodás segítségével megoldani azt a "számtalan társadalmi és emberi problémát", amellyel nap mint nap szembesül. Az adatok és tények halmozása senkit sem tesz boldogabbá, az ember egyre inkább elvész az információk erdejében.