Új a szemészetben. Szegedi Tudományegyetem | A kékfény-terhelés új kihívás a szemészetben
Jelentős felfedezést tettek szegedi kutatók a szemészeti klinikán Origo A műkönny csak tüneti kezelés, új a szemészetben száraz szem betegségéet nem gyógyítja A világon emberek százmillióit érintő száraz szem betegség jóval komplexebb probléma annál, semhogy csak a manapság oly gyakori számítógép- vagy okostelefon-használat által okozott tünetnek tekintsük, és ennek megfelelően kezelésének is messze túl kell mutatnia a jelenleg rendelkezésre álló szűk terápiás arzenálon, elsősorban a különböző műkönnykészítmények alkalmazásán - állítja a kutató, hozzátéve: ez a megoldás ugyanis kizárólag tüneti terápia és az alapproblémát nem orvosolja.
A szemszárazság oka a kevés folyadék a szemben. Megfelelő terápia hiányában azonban a folyamat észrevétlenül romlik tovább, a szaruhártya-fájdalomért is új a szemészetben idegvégződéseket és a különböző könnytermelő struktúrákat egyidejűleg károsíthatja a háttérben zajló gyulladás.
A folyamat előrehaladtával a kötőhártya kehelysejtjeinek pusztulása tovább vékonyítja a könnyfilmréteget, ezzel párhuzamosan pedig a szaruhártya finom érzőideg-hálózata is károsodik.
A legsúlyosabb esetben krónikus szaruhártyahám-hiányok, fekélyek, hegesedések jelenhetnek meg a szemfelszínen: ekkor már a száraz szem betegség súlyos, visszafordíthatatlan látásromlással, vagy akár a látás teljes elvesztésével is járhat.
A könnymirigy működése és a könnytermelést szabályozó biokémiai folyamatok még napjainkban sem tisztázottak.
Az ezen a területen több mint tíz éve kutatásokat végző Tóth-Molnár Edit magát a könnymirigyet egy fa új a szemészetben hasonlítja, ahol új a szemészetben könnytermelő kamrácskák a levelek, és folyadékot elvezető csatornahálózat pedig a fa ágrendszerének feleltethető meg.
Jelentős szemészeti felfedezést tettek a szegedi kutatók A szegedi kutató által létrehozott munkacsoport a világon elsőként dolgozott ki olyan izolációs technikát és vizsgálati módszert, amely alkalmas a könnymirigy csatornarendszere folyadéktermelő képességének mérésére, illetve az erre a rendszerre ható folyamatokat és anyagok vizsgálatára.
Kimutatták, hogy a vezetékrendszer hámsejtjei különböző ingerek hatására jelentős mennyiségű folyadékot képesek termelni, és ez tömegarányát tekintve nagyobb, mint amit a mirigykamrácskák hoznak létre. Így a szegedi munkacsoporthoz kötődik az a jelentős új felfedezés, mely szerint a könny döntő részét a könnymirigyek "ágrendszerét" képező csatornahálózat termeli. Tóth-Molnár Edit.
Nem kis részben vizsgálataiknak köszönhető több ilyen ioncsatorna szerepének felderítése, így például igazolták egy, más szervek működésében már ismert funkcióval rendelkező klorid-csatorna könnytermelésben betöltött alapvető szerepét.
Kutatásaik alapján ennek aktiválása meghatározó fontosságú a könnytermelés működésében, így ez a szegedi tudományos eredmény a továbbiakban a könnytermelést befolyásoló gyógyszerek fejlesztésének is egyik alapvető kiindulópontja lehet.
Forrás: MTI.
