Családon belüli kapcsolatok látássérült gyermekekben, Több, mint 200 pszichológus


A családi életciklusban két ponton jönnek létre rendszerint krízisek: 1. Ezekben az esetekben lehet megoldás a terápia. Családterápiának nevezzük azokat a kezelési eljárásokat, amelyek elsődleges célja a család egészének kedvező irányú befolyásolása.

A fenti tág megfogalmazás nagyon sok kezelési formát takar, változatos eszköztárral. A családterápia 18 éves kor alatti betegek esetében gyakorlatilag elengedhetetlen.

Segítséget nyújt a tünetek kialakulásában szerepet játszó családi diszfunkciók korrekciójában. A kezelés hatására megerősödhetnek a szülői és Családon belüli kapcsolatok látássérült gyermekekben alrendszerek, csökkenhet az erős ellenállás a változással szemben, a családtagok képessé válhatnak szembenézni konfliktusaikkal.

Navigációs menü

A rendszerszemléletű családterápiás irányzatok felfogása szerint a tünethordozó családtag a teljes családrendszer számára valamilyen funkciót lát el, ezért "meggyógyítása" elképzelhetetlen a család rendszerszintű változása nélkül. Mi állhat a család patológiás működésének hátterében? A családi problémák hátterében tartósan fennálló rögzült kóros működés, hibás rendszerállapot, funkcionális hiány is állhat.

Családon belüli kapcsolatok látássérült gyermekekben

A szülői modell hiánya, vagy a hibás szülői minták átvétele is destruktív hatású. A család belső működése, a különböző merev megoldási módok, az otthonról hozott szerepfelfogások, sztereotípiák, beállítódások, a családtagok szükségletbeli, érdek ellentétei, a különböző felfogások a család működését befolyásoló alapvető kérdésekben, mint gyermeknevelés, problémamegoldás, erkölcsi kérdések, mind konfliktusokhoz vezetnek.

Kommunikációs zavarok A családokban előfordul, hogy hiányzik a megfelelő kommunikáció. Gyakori, hogy a problémák nem kerülnek felszínre, a családtagok nem beszélik meg egymással gondjaikat, aminek hatására a feszültségek halmozódnak.

Vagy a kimondott szavak nem mindig érthető közlések, nem mindig fejezik ki az egyéni szándékot, hiányzik a nyílt megfogalmazás. Gregory Bateson felfogása szerint a kommunikációnak jelentő és befolyásoló, azaz promotív aspektusa is van. A promotív szándék nem tudatos, nem célzott, mégis gyakran indirekt felszólítás, ami addig eredményes, amíg nem derül ki, hogy ezzel a másik manipulálni akar. A rejtett üzenetekre mindig érkezik válasz, ami szintén akarattalan, felfogása érzelmi szinten történik.

A legtöbb kapcsolati diszfunkció hátterében a promotív jelzések felfogásának és kibocsátásának zavara áll. A családban a családtagok törekednek meghatározott kapcsolatformák kialakítására, szükségük van rá, hogy elfogadásukról, megértésükről visszajelzéseket kapjanak a család tagjaitól, hogy meghallgassák őket, és énképük megerősítéséhez is elengedhetetlen a pozitív visszajelentés.

Ezek a törekvések különböző módon fejeződnek ki a promotív kommunikációban. A mindennapi kommunikációban állandóan kavargó rejtett üzenetek a család patológiás, vagy deviáns működésében egyaránt tükröződnek. Ezek felismerése fontos a segítő számára, mert a rejtett közlések fontosnak ítélt megnyilvánulásainak visszatükrözésével segíthet a családon belüli kapcsolatok pozitív irányú változásában.

Pszichoszomatikus zavarok A kommunikációs problémákhoz szorosan kapcsolódnak Családon belüli kapcsolatok látássérült gyermekekben pszichoszomatikus zavarok, melyek tünetei illeszkednek a kommunikáció szabályaihoz, ezért kommunikációs magatartásnak tekinthetők. A pszichoszomatikus tünetképződés a család patológiás működésének egyik megnyilvánulási formája.

Családon belüli kapcsolatok látássérült gyermekekben szemészeti hírek a retina disztrófia kezelésében

A pszichoszomatikus betegségek kialakulásában a kutatók nagy jelentőséget tulajdonítanak az anya-gyerek kapcsolatnak. Annak zavarai, illetve hiánya egyaránt káros pszichológiai hatású. Az anyai ösztönök hiánya, ellentmondásos anyai magatartás hatására a fejlődés diszharmonikussá válik.

A Taigetosztól az esélyegyenlőségig

Ezek az elméletek az anya személyiségéből fakadó negatív hatásokra teszik a hangsúlyt. Ugyanakkor egyes kutatások Tichner és munkatársaiamelyek kiterjedtek a családtagokra is kimutatták, hogy a családban lappangó feszültségek, rejtett konfliktusok következményeként a család ártó, patogén tényezővé válik. Ahhoz, hogy megérthessük, miért alakulnak ki, és mi módon maradnak fenn, a család rendszerszemléletű felfogása szükséges.

A családi rendszerben a családtagok kölcsönösen kapcsolódnak egymáshoz. Gyakori, hogy a tüneteket produkáló gyermek közvetítő funkciót tölt be a szülők között, a szülők egymás iránti igényei a tünetein át, fejeződnek ki.

Az is gyakran fordul elő, hogy a Családon belüli kapcsolatok látássérült gyermekekben nem saját magukról beszélnek, hanem a másik helyett mondják el annak érzéseit, gondolatait. A szerepek összekeverednek, kevés a személyek autonómiáját tiszteletben tartó tér. A nyílt üzeneteket az ellentétes metakommunikatív jelzések érvénytelenítik, az üzenetek kizárják egymást, amivel ellentmondásos választ eredményeznek.

Ezekben a családokban jellemző, hogy félnek a konfrontálódástól, és kerülik a konfliktusokat. Kifelé harmonikus képet mutatnak, minden energiájuk erre megy el.

Félnek kimondani, ha valamivel nem értenek egyet, kerülik a vitát a többiekkel. A betegség myopia testnövekedés jó ok arra, hogy minden más problémát háttérbe szorítsanak, és csak a betegséggel foglalkozzanak. A tünet elrejti a feszültségeket, ugyanakkor megőrzi és erősíti a család egységét. A kommunikáció a családtagok között nem közvetlen, a konfliktusok, feszültségek nem fejeződnek ki nyíltan.

A pszichoszomatikus tünet jelentését csak úgy érthetjük meg, ha figyelembe vesszük a beteg családtagokhoz fűződő viszonyrendszerét és ennek a rendszernek, a részeként tekintjük Családon belüli kapcsolatok látássérült gyermekekben.

Az érzelmi szféra fejlődése látássérült gyermekekben

Devianciák A különböző devianciák előfordulása a családban kihat a családi rendszer egészére, minden családtag személyiségét, viszonyait a családtagokkal, a családi szerepeknek való megfelelést és az életminőséget is befolyásolja. A közvetlen társadalmi környezet az előző generáció felhalmozott anyagi és kulturális javai határozzák meg a család társadalomban elfoglalt helyét.

A családnak különleges szerepe van a társadalmi viszonyok újratermelésében, hiszen generációkon keresztül örökíti át értékeit, normáit, viselkedési szabályit, ami szerint mindennapjait éli. A fiatalkori devianciák kialakulására a családi állapot hatása jelentős, a rendezett családi élet, a család iránt érzett szeretet visszatartó hatású.

A kriminológiai kutatások szerint a bűnelkövetők között nagy számban találhatók a társadalom perifériáján élők. Alkoholprobléma is gyakran fordul elő a szociális ellátásra szoruló Családon a látás helyreállításának további útja kapcsolatok látássérült gyermekekben családok életében, ahol fokozottan vannak kitéve frusztrációnak, feszültségeknek, és az alkoholt a stressz enyhítésére használják.

Sok esetben azok az emberek válnak alkoholistává, akiknek a környezetében voltak mértéktelen ivók. A drogfogyasztás a hátrányos társadalmi helyzetű fiataloknál a legmagasabb arányú, de Családon belüli kapcsolatok látássérült gyermekekben mutatható ki a család összetételével, a családtagok közötti kapcsolat minőségével és a családban előforduló devianciákkal.

Az öngyilkosság hátterében kimutathatók a család súlyos működési Családon belüli kapcsolatok látássérült gyermekekben, mint például a szükséges változás elfogadásának képtelensége, szerepkonfliktusok, kudarcok, fixációk, családi depresszió, egyoldalú kapcsolatok a családban, krízismegoldási stratégiák hiánya. A kutatások megerősítik, hogy a devianciák fiatalkori kialakulását erősen visszaszoríthatja az ép családi szerkezet és a Családon belüli kapcsolatok látássérült gyermekekben való pozitív viszonyulás.

Bármely deviancia megjelenése, jelzés értékű, a család szerkezeti, vagy működési zavaráról, és újabb hibás mechanizmusokat generál. Krízisek Amikor a rendelkezésre álló családi minták nem elégségesek a váratlan események megoldására, a családi egyensúlyt fenntartó erők kimerülnek, már az egészséget is veszélyeztető feszültség alá kerül a család, vagyis a krízisállapot alakul ki.

A fejlődési krízisek olyan törvényszerűen jelentkező lényeges változások, melyek az élet más szakaszaihoz képest gyorsabban jelennek meg, és viszonylag hosszabb időszakok. Tipikus példája a serdülőkori válság. Az esetleges krízisek egy adott időpontban, hirtelen, valamilyen sajátos életesemény hatására alakulnak ki. A válsághelyzet törvényszerű velejárója az addigi viszonylagos egyensúlyi állapot felborulása, melynek helyreállításában szemész konzultáció addigi problémamegoldó stratégiák csődöt mondanak.

Valami újra van szükség, valami olyan lehetőségre, ami addig háttérbe szorult. Vannak azonban olyan esetek, amikor segítségre van szükség. Ilyenkor, pl. Nagyon fontos tudni, hogy a krízisben elvész a jövőkép, aminek azért van nagy jelentősége, mert ugyan múltunktól, a múltban megélt traumáktól nem függetlenül, de cselekedeteinket a jövőről alkotott tudatos, vagy tudattalan elképzeléseink motiválják, irányítják.

Azt is nagyon fontos tudni, hogy a krízis az egyén szempontjából veszélyhelyzet, a személyiség egyensúlyának felbomlásához, önpusztításhoz vezethet. A válságban lévő ember elveszíti érett, felnőtt viselkedését korábbi érzés- és gondolatvilágba csúszik vissza, korábbi viselkedésmódokat alkalmaz. Ugyan a krízis veszélyes lehet, megbetegíthet, de sikeres megoldása olyan készségek, képességek, kialakulásához segíthet hozzá, melyek a jövőben előforduló krízisek megoldásában, döntések meghozatalában segíthetnek, lehetővé téve az egyén, a család számára a fejlődést, növekedést, erősödést.

Családi életciklusok Az, hogy mi a helyes, vagy elfogadhatatlan viselkedés egy családban, a családi élet egyes szakaszaiban, a társadalmi normák, szociális és kulturális elvárások szabják meg.

A család fokozatosan fejlődik, miközben állandó változási folyamatokon megy keresztül. A folyamat fontosabb állomásait Haley családi életciklusoknak nevezte el.

Miközben a család, újra meg újra átalakul, új viselkedési módokat, új szabályokat alakít ki, tagjai számára fenntartja a folyamatosságot. A legtöbb társadalomban ceremóniák, rituálék jelzik az életciklus-változásokat, aminek azért van nagy jelentősége, mert minden családtag részt vesz benne, így a változás megfogalmazása, az új határok kijelölése egyszerre minden érintett előtt megtörténik.

Ezek elmaradása nehézségeket okozhat a későbbiekben, pl.

Tallózás témavezető(k) szerint

Az életciklus változások vro glaukóma műtét technika a szemészetben jelentkező feszültségek természetes velejárói a változásnak, és az átmeneti krízisek is elkerülhetetlenek.

A különböző változások hatására új családi mintázat jön létre, új egyensúly kialakítása szükséges.

Családon belüli kapcsolatok látássérült gyermekekben

Hogy e közben a család milyen nehézségekkel találja magát szemben, függ az addigi élettapasztalatuktól, vagy éppen a tapasztalat hiányától, de nem hagyhatók figyelmen kívül az elvárások, attitűdök, múltból származó tabuk sem.

Megállapíthatjuk tehát, hogy minden családi rendszer folyamatosan saját egyensúlyi állapotának megtartására törekszik. Ennek az egyensúlyteremtésnek vannak biológiailag, pszichológiailag és társadalmilag meghatározható szintjei.

Családon belüli kapcsolatok látássérült gyermekekben méz technika szemészet

Ezek a szintek oda-vissza kölcsönösen hatnak egymásra, és bármely szinten keletkezik probléma, az kihat a többi szintre is, illetve annak működésére. Ezen a természetes támaszrendszeren belül, fontos kérdés, hogy melyek a jól működő család jellemzői.

látásmezők stroke helyreállítása szemész tudományos munkája

Egy család működése akkor tekinthető egészségesnek, ha értékrendjük világos, ha minden változás lassan, rugalmasan, folyamatosan zajlik, és ezek bejósolhatóak a családtagok számára, nincs káosz.

A stresszt megfelelő módon kezelik, nincs bűnbakképzés, a családtagok kimutatják érzéseiket, indulataikat, beszélnek róluk, és ezeket normálisnak, önmagukhoz tartozónak érzik. Vannak családi rituálék, támogatják egymást érzelmileg, kiállnak egymásért, bíztatják egymást, képesek lemondani valamiről a másikért, megtanulják tisztelni saját magukat és egymást.

Kiadhatják magukat egymásnak, mert bizalom van köztük, a felelősséget megosztják, mindenkinek van feladata. Mindenkinek a véleménye fontos, egyértelmű a kommunikáció a családtagok között. Egy család egészséges működése nemcsak kizárólag a családtagok lelki működésétől függ, hanem a családot körülvevő társadalmi környezettől is. Ebben a környezetben, napjainkban az értékválság, a kultúra gyors átalakulása, a tekintélyelvűség csökkenése figyelhető meg. Amikor természetes támaszok valami miatt egyáltalán nincsenek, vagy valamitől összeomlanak, az emberek nem képesek az élet kihívásaival szembenézni, akkor van szükségük valamilyen nem természetes támaszra, valamilyen szakmai segítségre.

A nagysikerű programok július ig, vasárnapig tartottak. Csütörtökön délután Fehér Dániel, a Baltazár Színház művészének Csorba tükör című festménykiállítása, valamint az alkotóval történt beszélgetés kapcsán a nézők is megismerhették a színművész, festőművész különleges életét, este pedig Esztergályos Cecília, Tordai Teri és Timkó Eszter szereplésével a Zserbótangó című nagyszerű tragikomédia várta a közönséget. Az előadás előtti köszöntő alkalmával Kellerné Egresi Zsuzsanna, a színház igazgatóhelyettese, a fesztivál ötletgazdája hangsúlyozta: hisz abban, hogy a társadalom egyik legfontosabb mentálhigiénés eszköze a színház. Ovádi Péter országgyűlési képviselő szerint a Veszprémi Petőfi Színház a térség kulturális bölcsője. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy város színháza nem csak kultúrát közvetít, hanem társadalmi szerepvállalásban is élen jár, amely országosan is kiemelkedő.

Több, mint pszichológus.