Az emberi látószerv felépítése. Lásson tisztán! - Érdekességek szemünk világáról
A látás érzékszervében a fényinger által kiváltott érzet Pszichológiai szempontból: Az agykérgi látóközpontban létrejött észlelet A fényjelek, jelzések és kijelzők az autóiparban számos területen bírnak igen nagy fontossággal.
Lásson tisztán! - Érdekességek szemünk világáról
Számtalan fénytechnikai megoldás található a gépjárművek belterében, amelyek éjszakai vezetés közben is ellátják a vezetőt és az utasokat a szükséges információkkal. Még talán ennél is fontosabb a fénytechnika fényszórókban és a helyzet- vagy szándékjelző berendezésekben betöltött szerepe, hiszen e funkciók elsődleges feladata a balesetek megelőzése, és a biztonságos közlekedés lehetővé tétele.
Ahhoz, hogy érdemben beszélhessünk a fényről, valamint alkalmazásáról az autóipar egyes részterületein, meg kell határoznunk, hogy az érzékelés mely szintjén zajlanak a technikai szempontból fontos folyamatok.
Az emberi szem ennek csak a töredékét képes érzékelni, körülbelül a — nm hosszúságú hullámokat. Az élőlények többségének fontos a fény érzékelése. A növényeknek a fotoszintézishez, az állatoknak a tájékozódáshoz fontos.
Eszerint jelen jegyzet leginkább érzet formájában fog foglalkozni a fénnyel, esetenként röviden érintve a fizikai és a pszichológiai definíció által körülhatárolt területeket. Ebben a fejezetben sorra fogjuk venni az emberi szem felépítésével, a színes látás működésével és a színek kvantitatív jellemzésével kapcsolatos legfontosabb ismereteket, valamint két, vezetéstechnikai szempontból kritikus részterületet, a mezopos látás sajátosságait és a káprázás, valamint vakítás az emberi látószerv felépítése.
Az emberi szem Szemünk rendkívül összetett optikai rendszer. Fontosságát jól mutatja, hogy az egyedfejlődés során eme szervünk éri el leghamarabb a kifejlett állapotot. Egy ötéves gyermek szeme már teljesen kifejlett, mérete és fizikai felépítése nem változik tovább.
Навигация по записям
Az is figyelemre méltó, - és jól mutatja a konstrukció kifinomultságát - hogy az evolúció során egymástól független módokon, de sokszor nagyon hasonló felépítéssel több esetben is alakult ki látószerv. Nem véletlen tehát, hogy a Földünkön élő állatfajok jelentős többsége rendelkezik fényingerek feldolgozására alkalmas szervvel.
Az emberi szem — akárcsak a legtöbb összetett látószerv - felépítését tekintve két részre bontható. Optikai rendszerre, amely a fényingerek összegyűjtéséért és fókuszálásáért felelős, valamint neurális rendszerre, amely az optikai elemeken keresztüljutó ingerek előfeldolgozását, és az agyba való továbbítását végzi.
A szem optikai rendszere Ha a fény terjedési iránya által meghatározott sorrendben vizsgáljuk szemünk részeit, az első optikai elem a szaruhártya 2.
Optikai szempontból ez, a szemgolyónk elülső felén található kidomborodó terület rendelkezik a legnagyobb törőerővel, ezáltal ennek alakja határozza meg leginkább látásunk minőségét. Az előző fejezetben taglalt törési törvény ismeretében nem meglepő, hogy optikai szempontból ez a legnagyobb hatással bíró elem.
A szemizmok
Mivel a szemlencse által képzett optikai határfelület egyik oldalán levegő, a másik oldalán pedig a szaruhártya anyaga található, könnyedén belátható, hogy a törésmutatók közötti különbség itt lesz a legnagyobb az egész rendszeren belül.
Ez az oka az emberi látószerv felépítése is, hogy lézeres szemműtétek során a szaruhártya görbületének megváltoztatásával érnek el látásjavulást.
De azt vajon tudja-e, hogy egyedibb, mint az ujjlenyomat, hogy valójában csak három színt érzékel, viszont gyorsabban működik, mint a világ legjobb fényképezőgépe? A világból származó információink nagy részét a látásunk szolgáltatja. Egy összetett idegi folyamat első lépéseként a környezetből érkező fénysugarak olyan sejtekhez jutnak el, melyek ingerületbe jönnek: a szem juttatja el ezeket a fényérzékeny sejtekhez.
Ennek szerepe a szaruhártya alakjának megtartása, illetve a szemlencse és a szaruhártya tápanyagokkal való ellátása, hiszen ezeket nem hálózzák be erek. Az emberi látószerv felépítése megfelelően a csarnokvíz folyamatosan cserélődik, a csarnokzugban található nyíláson keresztül elfolyik, és újratermelődik. Ha a kivezető nyílás valamilyen okból eltömődik, a csarnokvíz nyomása megemelkedik, amely maradandó látáskárosodáshoz vezethet — ez a zöldhályog.
- Olyan mesterséges szemet alkottak hongkongi kutatók, ami jobb, mint az igazi - Qubit
- Szemészeti gyógyszertárak
- Optikai szalon ár szempontjából
- Rossz a látásom
Az elülső csarnokban még a szemlencse előtt található a pupilla, vagy más néven íriszhártya 2. Ezt adaptációs mechanizmusnak nevezzük, kiváltó oka pedig a környezetben beálló fénysűrűség változás. A pupilla tágulását és szűkülését a szemben található simaizmok teszik lehetővé, a folyamat szabályozása pedig a retinán található, — többek közt — erre a feladatra specializálódott neuronok által gyors magnocelluláris idegpályákon közvetített jelek révén történik.
A hártya sejtjei pigment anyagot is tartalmaznak.
Ezen anyagoknak köszönhetően létezhetnek különböző színű szemek, fiziológiai szerepük azonban jelenlegi ismereteink szerint nincs. A környezet fénysűrűségéhez való adaptációval a szem optikai rendszerének tulajdonságai is megváltoznak, hiszen a pupillaátmérő változása egyfajta rekeszelésnek tekinthető.
- Emberi test | Sulinet Tudásbázis
- Szemészeti klinikai gyakorlati irányelvek
- A látószerv felépítése és a látás folyamata
A pupilla mögött található a szemlencse 2. Az akkomodáció során szemünk optikai rendszere alkalmazkodik a vizsgált objektum és nézőpontunk közötti távolsághoz.
Ez a szemlencse alakjának módosításával érhető el. Ha a szemlencse görbületi sugara csökken, nézőpontunkhoz közelebbi tárgyakra fókuszálunk, ha a görbületi sugár nő, a távolabbi tárgyak képe vetül élesen a retinánkra. A görbületi sugár módosítását a szemlencse hagymához hasonló héjas szerkezete, valamint a hozzá tapadó ciliaris izomzat, az úgynevezett sugártest teszik lehetővé. Az akkomodációs képesség az életkor előrehaladtával csökken, valamint egyénenként is változó lehet.
A fentieken túl szemlencsénk egyfajta szűrőként is funkcionál, megvédve retinánkat a káros, nagy energiájú UV sugárzástól.
Funkcionális anatómia III.
Ehhez a lencse anyaga a nm-nél rövidebb hullámhosszú sugárzás jó részét elnyeli, vagyis a látható tartomány alsó határát tulajdonképpen a szemlencse transzmissziós karakterisztikája határozza meg.
Ezzel párhuzamosan csökken a szembe jutó kék fény mennyisége, amely jelenséget agyunk a neurális feldolgozási folyamatok révén részben korrigál, így a lassú, de folyamatos változás észrevétlen marad.
Mindazonáltal a jelenség alapvető különbségeget okoz a fiatal és az idősebb emberek fényérzékelésében, amelyet a tervezési folyamatok során szem előtt kell tartani. A szemlencse — jellemzően idős korban — akár teljesen átlátszatlanná is válhat, ezt nevezzük szürkehályognak.
A szürkehályog ma már rutinszerűnek tekinthető műtéti eljárással gyógyítható, amelynek során a páciens szemlencséjét eltávolítják, és egy jellemzően polimer anyagú műszemlencsével helyettesítik. A műszemlencse nem tesz lehetővé akkomodációt, de mivel idős korra ez a képesség már úgyis csak csekély mértékben funkciónál, a páciensek számára ez nem jár különös látás helyreállítási költségek. Szemünk utolsó, a leképzésben szereppel bíró eleme a hátulsó csarnokban található üvegtest 2.
Ezt a hátulsó csarnokvíz tölti ki, amely átlátszó, kocsonyás anyag.
Ez adja szemünk szerkezeti stabilitását, és az optikai szempontból előnyös gömbformát. A hátulsó csarnokvíz nem cserélődik, így törmelékek halmozódnak fel benne az idő előrehaladtával, és apró — néha zavaró — foltokként jelennek meg látóterünkben. A szemgolyónk hátulsó falát majdnem teljes egészében beborító idegsejtek alkotják a retinát, más néven recehártyát 2. Ennek megfelelően a retina sokkal inkább tekinthető agyunk, mintsem szemünk részének.
Felépítésével és működésével később külön alfejezetben részletesen foglalkozunk.
Tartalomjegyzék
A szem leképzési hibái Mint a legtöbb optikai rendszer a szem is rendelkezik bizonyos leképzési hibákkal, aberrációkkal. Ezek lehetnek a rendszer felépítéséből következő hibák vagy olyan elváltozások, amelyek egyénspecifikusak, esetleg az öregedés folyamatával jelennek meg.
Ezek közül néhányat már a korábbiakban említettünk, akad azonban olyan is, amely behatóbb leírást igényel. Az emberi szem az emberi látószerv felépítése leképzési hibája az ametropia, vagyis a retinára való fókuszálás hibája.
Ez azt jelenti, hogy a szem optikai rendszere nem éles képet vetít a retinára, rontva ezzel a látórendszer felbontóképességét. Az ametropia a az emberi látószerv felépítése embert érinti, hiszen a populáció csak nagyon csekély része rendelkezik tökéletes látással - emmetropiával.
- Emberi szem – Wikipédia
- Herpetológia - biológus MSc – Állatorvostudományi Egyetem
- Látásdiagnosztikai számítógépes programok
- A méhen belüli növekedési retardáció gyanúja
Ez a leképzési hiba több okra is visszavezethető, melyek közül a legjellemzőbb, hogyan ellenőrizheti látását otthon a szem optikai elemeinek alakja eltér az ideális felületi formától.
Az ametropia két jellemző típusa a miopia 2. Ilyenkor éles kép - korrekció nélkül - a retina mögött keletkezik, ami leginkább a közelebb eső tárgyak szemlélése esetén okoz problémát.
Látásgyakorlatok 1. Az ember látószervének organum visus fő része a szemgolyó, de a látószervhez szervesen hozzátartoznak a szemidegek és a folytatásukba eső idegpályák tractus opticus és radiatio optica, valamint a szem járulékos urutalu. A látószerv. A szem fénytörő közegei, a látóideg Az agyvelő felépítése és működése Az agytörzs A kisagy A Az agyidegek A vegetatív idegrendszer Agykutatás jelentősége, formái Az idegrendszer és a sportsikerek összefüggései Pavlov munkássága Érzékszervek Látószerv Halló- egyensúlyozó.
