Atlasz látószerv normál anatómiája, Emberi anatómiai szerkezet


A színek, a színes látás megértéséhez meg kell ismerkednünk a színes látás folyamatával, és az emberi szemmel, amely az aggyal együttműködve a színes látást biztosítja számunkra. Az emberi szem szerkezete A 4.

Szemünk gömb alakú, kb. Falát három, egymástól különálló, de egymásra simuló réteg alkotja. A legkülső a rugalmas rostos szövetű ínhártya.

Business Theme

Elülső része a szaruhártyába megy át. A középső réteg hátsó kétharmadát az erekkel dúsan átszőtt érhártya alkotja. Első egyharmadát a sugártest képezi, és az alkalmazkodáshoz szükséges izmokban végződik. Legbelső, megvékonyult, kerek része a szivárványhártya íriszamelyet egyénenként különböző színűnek látunk. Az írisz közepén találjuk a kör keresztmetszetű látólyukat pupilla.

A belső réteget a természet különleges alkotása, az ideghártya retina alkotja.

Látószerv szerkezete anatómia

Az ideghártya vastagsága csak néhány század milliméter. A pupillával szemben fekvő ellipszis alakú sárgafolt közepén kis mélyedés, a látógödör fovea centralis a legélesebb látás helye. A tárgyakról alkotott éles kép látásához szemgolyóinkat úgy forgatjuk, hogy a kép a látógödör területére essék. A látógödörtől az orr felé mintegy négy milliméter távolságban találjuk a látóideg belépései helyét, a vakfoltot, ahol érzékelő idegvégződésekkel nem találkozunk, tehát ezzel atlasz látószerv normál anatómiája résszel nem látunk.

A vakfolt területe 1,5 — 2,1 négyzetmilliméter között ingadozik. Az üvegtestet kocsonyás, átlátszó anyag alkotja. Ez biztosítja a szemgolyó csaknem tökéletes gömb-alakját, amely egy hasonlóan tökéletes gömb alakú üregben foglal helyet. A szemlencse keresztmetszete nem homogén, hanem egymást burkoló, a hagyma keresztmetszetére emlékeztető rétegekből áll.

Ezeket egy külső rugalmas tok fogja össze. A szemlencse átlátszó, színtelen, kétszer domború rugalmas test. Hátsó görbülete erősebb. A szemlencsét rostos szövetű, gyűrű alakú izom veszi körül.

atlasz látószerv normál anatómiája gyakori szemészeti betegségek

Nyugalmi állapotban ez az izom el van ernyedve. A eltérő strabismus rövidlátás tünetekkel hátsó fősíkjára merőleges és a csomópontokon átmenő egyenes, a fénytani, vagy optikai tengely nem megy át az éleslátás területén. Az éleslátás helyét a csomóponttal összekötő egyenes, a szem irányvonalával, a fénytani tengellyel kb.

Végtelenbe néző szem esetén a szemgolyók tengelyei párhuzamosak, míg a végtelennél közelebb álló tárgyak figyelésénél az irányvonalak összetartók. Ezt a szemgolyókat működtető izmok biztosítják, és ezen alapul — bár csak kisebb távolságokra — a tapasztalatok alapján nyert távolságbecslési készség.

atlasz látószerv normál anatómiája

A megfigyelt tárgyról a szem képalkotó rendszere a retina síkjában fordított állású, kicsinyített, reális, éles képet hoz létre. A képalkotó elemek: a szaruhártya, a csarnok és a szemlencse háromtagú, rendkívül nagy optika voikovskaya látás ellenőrzésére objektívhez hasonlóan működik.

Az általa alkotott kép ugyan sok képalkotási hibával terhelt: csak a közepe éles, a széleken nemcsak az élesség, hanem a megvilágítottság is csökken, és hordós torzítású. Mindezeket a képhibákat azonban az agyunk atlasz látószerv normál anatómiája. Az ideghártya a retina Az ideghártya a retina a szem legfontosabb és legérdekesebb része.

Itt a fényre érzékeny idegvégződéseket, a atlasz látószerv normál anatómiája receptorait. A néhány századmilliméter vastag hártya vázlatos keresztmetszetét a 4. A több rétegből felépített hártya legbelső részében találjuk a henger alakú, 0, — 0, mm hosszú, és 0, mm látásteszt poszterek pálcikákat és a vastagabb, 0, — 0, mm átmérőjű, de rövidebb csapokat.

Funkcionális anatómia I.

Ezek végeikkel a pigment rétegbe nyúlnak. A csapok a nappali látás, a pálcikák az esti látás receptorai. A látóideg végződések pálcikák és csapok a retinarétegben keverten helyezkednek el. A sárgafolton és annak környékén a legsűrűbbek, a retina felé erősen ritkulnak. A sárgafolt területén kizárólag színekre érzékeny, egymáshoz simuló csapokat találunk. Számuk a retina széle felé fokozatosan csökken.

Itt már csak színekre érzékeny csapokat nem, csupán a fényerősség-különbségre érzékeny pálcikákat találjuk 4. Mindkettő egyetlen idegsejt, amelynek belső szegmentumában található a sejtmag, míg külső szegmentumában a fényre érzékeny anyag.

A pálcika fényérzékeny anyaga a rhodopsin, míg atlasz látószerv normál anatómiája csapokban fényérzékeny pigmentek találhatók. A csapok három félék: van, amelyikben vörös színre, atlasz látószerv normál anatómiája amelyikben zöld színre, és van amelyikben kék színre érzékeny pigment található.

A fényérzékeny anyagok a külső szegment membrán rendszerét töltik ki, amely megnöveli a fényelnyelés valószínűségét.

A szinaptikus végződés az ingerületet továbbító sejtek csatlakozását biztosítja.

Egyetemi tanrend

Közéjük pigmentes testek nyúlnak be, és az idegeket fényhatás ellen és egymástól elszigetelik. Az idegszálak keresztmetszete szigetelt kábelvezetékre emlékeztet. Itt összehasonlításra kerül a különböző színekre érzékeny csapok ingerülete, és valószínűleg atlasz látószerv normál anatómiája jön létre a világosság- és színkontraszt fokozó hatás.

A horizontális sejtek után a bipoláris sejtek továbbítják a látási információt, majd az amacrine sejteken ismét keresztkapcsolatok jönnek létre.

A ganglion sejtek továbbítják a pálcikák, ill. Pálcikákat a sárgafolt területén nem találunk, viszont a szem széle felé fokozatosan sűrűsödnek, így a retinának ezen a részén 20 pálcikára már csak egy csap jut 4. A retina belső felületét, a szemfeneket idegek és vérerek gazdag hálózata borítja. A kereken 1 fok 20 perc szögnagyságú látógödör fovea centralis területének nagysága mintegy 0,4 milliméter átmérőjű, ahol kb.

látszólagos myopia gyermekeknél

Ennek egy jelentős része, kb. Atlasz látószerv normál anatómiája látógödörtől az ideghártya széle felé haladva a csapok fokozatosan vastagodnak, és mindinkább növekvő csoporttal csatlakoznak egy látóidegrosthoz, és majdnem kivétel nélkül pálcikákkal vannak összekeverve. A csoportos elosztás a pálcikák és a csapok között a retinaszélek felé, a csapok hátrányára történik.

MegFEJtés a fejfájásra - a fejfájások biológiai háttere (biologika, ujmedicina)

Azonban a retina legkülső részén is találunk csapot, nem úgy, mint a látógödörben, ahol csapokon kívül pálcikák egyáltalán nincsenek 4. A vizsgálatot a gyorsan bomló festékanyag pusztulása, valamint a halott szem egyéb elváltozása megnehezíti.

BME VIK - Funkcionális anatómia alapjai

A csapok között nem találunk retinabíbort, ellenben a pálcikák ebbe vannak beágyazva. A retinabíbor a sötétlátásnál adaptáció játszik szerepet, világosban viszont gyorsan lebomlik. A szem fényérzékenysége rendkívül nagy. Sötétben 10 km távolságban álló gyertyaláng fényét is észrevesszük. Wien kísérletei szerint a még érzékelhető fényenergia másodpercenként 4 — erg.

atlasz látószerv normál anatómiája ellenőrizze látását és vásároljon lencséket

Ez átlagérték, mert a retina különböző részeinek érzékenysége különböző. A széleken az ingerkiváltáshoz ször kevesebb fénymennyiség szükséges, mint az éleslátás környékén. Ha erős világításból sötét helyiségbe lépünk, az első pillanatban semmit sem látunk, mert a pálcikák a gyenge fényre még nem elég érzékenyek.

A liquor termelődése, keringése és felszívódása. Az agy vérellátása. A szubcorticalis magvak anatómiája, működése.

Idővel a retinabíbor újból képződik, a pálcikák érzékenysége lassan növekedik, végül huzamosabb idő múlva sötétben is látjuk a tárgyakat. Idős korban vagy vitaminhiányos állapotban a retinabíbor képződés lassú. Ilyenkor a sötét adaptáció is lassan alakul ki. Sok karotint tartalmazó ételek sárgarépa, cékla, paradicsom fogyasztásával illetve A-vitamin szedéssel védekezhetünk ellene.

Élesen csak a nézési irányba eső tárgyakat látjuk. Környéke már életlen. Ezt a hátrányt a szemgolyó forgatásával kiküszöböljük.

atlasz látószerv normál anatómiája

Az éleslátás helyét a figyelt pontra irányítjuk.