A filozófia mint racionális-elméleti világkép
SH-Atlasz Filozófia. Springer Verlag, Budapest, Fürst: Bevezetés a filozófiába. Ikon Kiadó, Budapest, Kirk, J. Raven és M. Schofield A preszókratikus filozófusok.
Pantheon Kiadás, Budapest, első kiadás: Pais István: A görög filozófia. Gondolat, Budapest, A milétoszi iskola, avagy a filozófia hajnala Peter J. King: Száz nagy filozófus.
Filozófia – Wikipédia
A világ legnagyobb gondolkodóinak élete és nézetei. Gabo Kiadó Ismeretelmélet episztemológia Mit tudhatunk? Megismerés lehetőségei és határai, mibenléte. Gondolkodás történetében középpontba kerül: elfordulás az áthagyományozottól, tekintélytől, új alapok keresése.
Megismerő szubjektum és megismerendő objektum viszonya, szétválasztás - ismeretben összekapcsolódás problémája. Alapálláspontok jellemzői: idealizmus, realizmus, szkepticizmus. A megismerés kérdéséből ágazik el az igazság, a tudomány és nyelv kérdésköre is. Már létező tanítások pluralizmusa, retorika bármely tényállás igazolása.
Relativitás hangsúlyozása. Szellemi vezérük Prótagorász : minden dologról két ellentmondó kijelentés állítható, nincs objektív tény. Lelki élet észleletekre épül, szenzualizmus. Homo mensura-tétel; az igaz az egyes ember számára igaz, minden létezés szubjektív és változó. Kétely csúcsa: Gorgiasz három állítása.
Az ember vélemények a filozófia mint racionális-elméleti világkép vergődik. De: a szofisták témává teszik az embert, a gondolkodást, a nyelvet, az erkölcsöt, jogot, ismertetik az addigi filozófusok tanait, terjesztik a filozofikus gondolkodásmódot, ösztönzik az önálló gondolkodást. Előkészítik a klasszikus korszakot. Látáskorrekció ortokeratológiai lencsékkel szemben konstatálja Athén erkölcsi krízisét, vissza szeretné állítani a demokrácia fénykorának helyzetét.
- Gazdaság áttekintése
- Fides et ratio?
- A filozófia alapfeladata és a világnézet megalapozása Az emberi élet nem eleve adott, nem kész, hanem egyben feladatot is jelent.
- Hogyan határozza meg a szemész az astigmatizmust egy gyermeken?
- Antropológia - Google Презентации
Ideákat kutatja: elvont, általános lényegek, formák, az érzéki világ sokféleségében az egy, a mérce a mindig vitatható vélemények számára. Konfliktusok ésszerü elveken alapuló megvitatása, eldöntése. Meghatározás, módszer, indukció kérdései. Ideaelméletét Platón veszi át és dolgozza ki.
Hogy alapozza meg, hogy vannak ideák, melyek nem érzékelhetők, nem felmutathatók, mégis értelmes dolog feltételezni őket?
Elakadtál? Ők segítenek!
Támadások Diogenész: asztal igen, asztalság nem. Platón: Diogenésznek csak szeme van a látásra. Ideák jellemzői: nem sorolhatók be tér-időben a dolgok közé, minták, örök lényegek, vannak, nem keletkeznek vagy mozognak, önmagukkal változatlanul azonosak, nem hozhatók létre a demiurgosz is készen találja őket. Alokális, atemporális, nem összetett, nem osztható - eszközök az ideákhoz eljutásra? Nevek, beszéd, meghatározás logosz - kép dolog modellje - tudás episztémé. Tiszta gondolkodással elkülönülten vizsgálhatjuk.
Nem a gondolkodásból vezeti le az ideák létét, hanem a gondolkodás feltételezi, hogy az idea-fogalom értelmes és megragadható. Az ideák önpredikatívak. Kritikusok: értelmetlen pl. De: méhecske mintájaként abszurd lenne, ha a méh ideája maga nem méh. Apóriák: meghatározásai ellentmondás nélkül nem kapcsolhatók össze hogyan részesednek az egyes dolgok, ha oszthatatlanul egy? Ideák és dolgok, egy és sok viszonya?
Ha az idea egészen feloldódik egy tárgyban, akkor hogy lehet benne több tárgyban, ha részben, akkor hogy maradhat oszthatatlan? Parmenidész, Arisztotelész: ún. Barlanghasonlat: a filozófus látja az érzéki világ sok jelenségében az egy ideát.
Az ismeret tárgyai vagy az érzéki világba, vagyis a szemlélet körébe taroznak, vagy a gondolkodás körébe, az igazi létezésébe. Matematikai tárgyak: átmenet az érzéki és az ideális világ között, értelemmel dianoia fogjuk fel, a filozófia mint racionális-elméleti világkép rászorulunk az érzékire is, míg az ideákat ésszel nousza róluk szóló tudás az episztémé.
- Szem képző számítógép
- Szemész ragasztott
- Paradigmaváltást - Paradigm shift - hajduszoboszlohfe.hu
- Hogyan fejlődik a látás babákban
- Menedzsment a látás helyreállításához
- Újkor[ szerkesztés ] David Hume és Immanuel Kant volt két ismert személy, aki a hit és az ítélőképesség kérdéseit vizsgálta.
- Pospelov szemész
- Kuhn szerint a tudományos forradalom akkor fordul elő, amikor a tudósok olyan rendellenességeket tapasztalnak, amelyeket nem magyarázhat az általánosan elfogadott paradigma, amelyen belül a tudományos fejlődés megtörtént.
Ebben az igazság aletheia nem szorul rá az érzékire. Az érzéki ismeret csak árnyismeret, utánzatismeret, de vágyunk az eredeti minták megismerésére, ez a filozófiai érosz az eszmék szeretete.
A szeretetben valami isteni rejlik, meglátjuk a sokban az örök és változatlan lényeget. A lélek halhatatlan, a halál feltámadás, s a filozófia mint racionális-elméleti világkép élet halál.
Világnézet: meghatározás, szerkezet, kialakulási tényezők, típusok. A filozófia mint elméleti tudományág jellemzői és tárgya, funkciói a társadalomban. A filozófia fő kérdése. Általánosabb formájában ez az az ember szellemi és gyakorlati önmeghatározása a világon.
Az ideák közt a legmagasabb a jó, a valóság ősforrása, ennek ismerete a legnagyobb tudás, az erény előfeltétele. A tudás anamnézis. A jó az ideák napja, élteti a többit.
A világ tudományos képeinek felépítése
A lélekben él az ideák, minták szemlélete, az ideák intuitív ismerete szinopszis, együttlátás. A dolgok utánzatok, mimemáták, hasonlóság-viszonyban állnak, részesednek. Ideák helyére a lényegiségek oúsziai tanát állítja. Tanítás helyett elmélet - háttérbe szorul, ha nem is felejti el, hogy a konfliktusok erőszakmentes feloldási kísérletére irányul az ideafogalom bevezetése.
Author Zemplén Gábor Hozzászólás most! Oktatás, filozófia, oktatásfilozófia A recenzeált könyv szerzője Harvey Siegel, az oktatás filozófiájának egyik kiemelkedő amerikai képiselője, aki többek közt a téma legfrissebb kézikönyvének egyik szerkesztője The Oxford handbook of philosophy of education, Oxford University Press,és ő írta a mértékadó Stanford Encyclopedia of Philosophy vonatkozó szakcikkeit A floridai klímához szokott, jelenleg Miamiban oktató Siegel több mint százötven referált folyóiratcikkben fejtette ki nézeteit, amelyből a kötetben tizenhetet újra kiadtak, apró módosításokkal és egy három és fél oldalas bevezetéssel. Számos esszé az episztemológia és a racionalitás kérdéseivel foglalkozik, ezek közül néhányat az alábbiakban bemutatok, de talán kezdjük a lényeggel.
Eidosz: oka, alapja annak, hogy valami meghatározott fajtájú; eidosz és oúszia azonossága Platónnál evidensen szinonimhülé és eidosz megkülönböztetésével ami Platónnál nincs átértelmezi. Arisztotelész: abszurd az ideák elkülönült létének feltételezése, amit a dolgoktól függetlenül vizsgálhatnánk.
Az ismeret legalább közvetve a filozófia mint racionális-elméleti világkép tárgyakra vonatkozik. A definícióban a szükségszerű jegyeket kell megadni ideaelmélet nem képes magyarázni a szükségszerű és véletlen jegyek közti különbségetnem a filozófia mint racionális-elméleti világkép a platóni emberdefiníciót további jegyekkel kiegészíteni széles lábkörműés a természettől fogva hozzájáruló jegyen kell alapulnia Diogenész-kritika nem jogos. Mitől alkotnak a meghatározások egységet, nemcsak halmazt, agglomerátumot egy szó pl.
Nem demiurgosz hozza létre az ideák mintájára a dolgokat, hanem a lényegek maguk gondoskodnak a konkrét tárgyak létrejöttéről. Újítása: biológiai egyedek sajátosságának felfedezése: önmagukhoz hasonlót nemzenek; minden élőben törekvés arra, hogy részesüljön az isteniből ahogyan egyediként van, az lényege szerint egy. A fa lényege mint mag benne a fában, az oúszia a bennerejlő eidosz.
Mi van a nem ilyen jellegű ideákkal melyek nem tudják hasonmásukat előállítani? Ezek a dolgok létrehozásához anyagot, hülét igényelnek kő, fa mint a ház részei hülék, de az anyag nem szervetlen, mint az újkori anyagfogalomban. Ezek feltételek kellenek ahhoz, hogy az eidosz konkrét tárggyá határozódjon meg. Definíció: hülé megadása, melyből a dolog létrejöhet, és diafora specifikus különbség. A hülé a nem, genosz, melyhez az adott eidosz tartozik. A célok a dolog vagy lény lényegében keresendő, annak programja, milyennek kell lennie lényegében embernél a pszüchében van.
Az eidosz létrehozó is, program a filozófia mint racionális-elméleti világkép. Az elvont forma központi fogalma biológiai modell alapján. Az amorf anyagnak természeténél fogva megformálttá kell válnia, a két elem egységet képez. Definíció: eidoszt mint nemként funkcionáló hülét adjuk meg, mellyel és melyben konkrét dologgá válik.
Alapgondolat: az általános immanens az egyesben, az egyes célszerüen fejlődik egyre magasabb formájúvá. A dolog valóságához anyag is kell, de ez önmagában dünamisz, míg a forma energeia, aktus, tevékenység.
A világ egyre magasabb fokra jut kő-ház-utca-városhierarchia. Legfenső cél mozgatóelv is, a kezdet alakít is művész. Első, mozdulatlan mozgató: isten, anyagtalan, tiszta aktualitás.
Cél is, eredendő elv mint legfelső forma. A megism-ben az út fordított. A szerves lényekben a lélek az öntevékeny elv. Növényi, állati, emberi gondolkodó lélek. Az ész a forma formája, uralja a tápláló és érzőképességet, halhatatlan, nincs anyaghoz kötve ideatan, dualizmus-rokonság. Az ész tevékenysége összekötő az isteni természettel.
Törekvés ideavilág és érzéki világ kettősségének áthidalására mozgatóerő az egyediben, benső erő hajt a kiteljesedés felé, a fogalom magukban a dolgokban valósul meg, filozófia a tapasztalat wellness gyakorlatok a látás helyreállításához, realizmus, de a szellemi elv a mozgató. Arisztotelész után: sztoa Kitiai Zénon, Kleanthész, Krüszipposz, i.
Lélek viasztábla, érzéklet belevésődik, lenyomatok, emlékezetben felidézzük, tapasztalat elrendezi. Az ész formálja fogalommá a képzeteket, a fogalmaknak a logosz helyeslésére van szüksége. A rendíthetetlen megértés a katalepszisz, ésszel már nem érvényteleníthető. Ez előfeltételezi, hogy a lélekben természethű másolat van a dologról, a helyes képzet megragadása, evidenciaélménnyel jár.
Szkepticizmus: Pürrhón i. Izoszthenia, epoché, troposzok, erkölcsi cél: ataraxia. Relativitás, relacionalitás, körbenforgó érvelés, megalapozáskritika. Középkori filozófia korszakai: patrisztika 2. Augustinus Aurelius : van objektív igazság.
Mi a filozófia? Világkép, világnézet, filozófia Az embert körülvevő természeti környezet szerkezetére és működésére vonatkozó ismereteket összefoglaló ismeretrendszert egyszóval világképnek nevezzük. Visszatükrözi mindazt, ahogy az ember a tőle függetlenül létező külső világot tudatosítja, leképezi magában anélkül, hogy a hozzá való viszonyát tisztázná.
Mivel az emberektől független, de létezőre szorul az igazság, kell lennie olyan lénynek, aki örök időktől elgondolja - deus pater veritatis.
Az ember a megismerés lehetőségeit a hitben fejtheti ki hiszek, hogy megismerjek és forditvaa tudás belső alapja a tudat benső bizonyossága, önismeret útja vezet el Istenhez is. Létezésem előfeltételezett még a tévedésben is, ha tévedek, létezem. In interiore homine habitat veritas.
Ott talál rá a szükségszerű és biztos igazságokra, melyek ideákat feltételeznek egység, azonosság. A birtokukba az illuminatio segítségével juthatunk, nem érzéki tapasztalással. Illumináció funkciója: mint a fényé a tárgyaknál. Isten tevékenysége folytán láthatóvá válnak az örök igazságok. Azért kell illumináció, mert az ember időbeli, az igazság meghaladja elménket.
Augustinus nem az ismeretek tartalmával foglalkozik, inkább a bizonyosság érdekli. Bár becsaphat az érzékelés, mégis függünk tőle. Bizalom-kérdés aki sose hisz másoknak, vagy az érzékeinek, jobban téved, mint akit néha becsapnak. Érzékszervek a lélek eszközei, eszes lélek igaz ismeretet szerez, ész-ismeret tárgyai örökök. Állatok nem tudnak szándékosan emlékezni, észt használni, ítélni.
Legfelső tudás: örök dolgok szemlélete ésszel. Ember célja Isten látása és birtoklása. Realizmus Anselmus, Aquinói Szent A filozófia mint racionális-elméleti világkép : Istenben lét és lényeg egybeesik, teremtményekben nem.
Tudást a tapasztalatból kell kihámozni.
