A filozófia mint a racionális világkép elméleti formája
Világnézet: meghatározás, szerkezet, kialakulási tényezők, típusok.
Hogyan formálódik a világkép?
A filozófia mint elméleti tudományág jellemzői és tárgya, funkciói a társadalomban. A filozófia fő kérdése. Általánosabb formájában ez az az ember szellemi és gyakorlati önmeghatározása a világon. A világkép főbb jellemzői: Társadalmi természet csak a társadalomban formálható és működhet ; Történelmi jelleg változások a történelmi körülmények változása miatt ; Konzisztencia elemek összekapcsolása és rendezése.
Világnézet szerkezete nagyon bonyolult, és számos blokkot tartalmaz a világkép hozzáállásának a valóság egy adott területére való orientációjával összhangban és szinteket a világnézet hozzáállás domináns formájának megfelelően. A fő világnézet blokkolja: - naturologichesky formálja és kifejezi a természethez való hozzáállást ; - szociológiai formálja és kifejezi a társadalommal és annak történetével kapcsolatos hozzáállást ; - humanitárius formálja és kifejezi az ember magatartását - önismeret és önértékelés ; - filozófiai az előzőekben említett blokkokat integrálja az integritásba, így a világkép szisztematikusvá válik.
Miért vált súlytalanná és jelentéktelenné a filozófia?
A világkép kialakulásának fő tényezői: - külső tényezők: a történelmi korszak; b a társadalom bizonyos társadalmi-gazdasági típusai; c kulturális vonások vallási vagy ateista, nemzeti-etnikai sajátosság stb.
Ezek a tényezők határozzák meg a világkép bizonyos társadalmi és történelmi típusainak kialakulását, amelyeket úgy definiálhatunk, mint a közös tipikus világnézeti jellemzőkkel rendelkező emberek egyéni világképében megnyilvánulást és kifejezést.
K a világnézet társadalmi típusai közé tartozik a társadalmi osztály, a szociokulturális, a szakmai stb. Mindenekelőtt mitológiai, vallási és filozófiai típusok. Széles körben elterjedt egy primitív társadalomban, ahol a tudományos ismeretek egyenetlen elemei csaknem teljesen hiányoztak, a hagyományok abszolút dominanciája a törzsi közösség életében, és e tekintetben az ember teljes függése a természettől és a törzsi közösség többi tagjától.
A mítosz fő feladata a törzsek megőrzése és fenntartása. A tradicionális életmód, amely túlélést biztosít ezekben a nehéz körülmények között. A mítoszban a valóság fantasztikus és reális felfogása még mindig osztatlan szinkronizált. A mitológiai világkép lebontása a termelési tevékenység fejlődésével, a tudományos ismeretek elemeinek megjelenése és növekedése, valamint a társadalmi osztály rétegződése következtében a világnézet vallásos és filozófiai típusait fokozatosan elválasztották tőle.
Vallási világnézet a mítoszban szereplő érzelmileg színes primitív hiedelmek elkülönítése alapján merül fel és alakul ki.
- Mi a világkép? Típusai és formái
- Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!
- Kész optikai számítógépes látás diagnosztika
- Szemészeti gáz
- Szempontból romlás he-gu
- A filozófia alapfeladata és a világnézet megalapozása
- A racionalitás egy jellemző. Mi a racionalizmus? A racionalizmus lényege, alapelvei és gondolatai
- Nem világos látás
Az emberek ésszerűen logikailag megmagyarázhatatlan hitén alapszik a természetfeletti erők jelenlétében, leginkább egyetlen és mindenható alkotóban Istenamely meghatározza a világ és a benne lévő személy sorsát. A vallási világkép jellegzetes vonásai szintén a higiéniai jövőkép következtetés a a világ megkülönböztetése a túlmutató világban, amelyben az ember életében létezik, és a másik világban, amelyben a lelke a test születése előtt és halála után tartózkodik; b Isten ítéletének elismerése, a lélek ég vagy pokol tartózkodási helyének meghatározása az ember földi életének bűn vagy bűntudat alapján; c egy bizonyos rituálé elismerése, közvetett kapcsolat biztosítása Istennel kultusz.
A fő világvallások: buddhizmus, kereszténység és iszlám, a leggyakoribb nemzeti vallások - sintoizmus, hinduizmus és judaizmus. A vallás mint világkép legfontosabb funkciói a következők: a kompenzáló-megnyugtató fenntartja az emberek reményét Isten védelmére és segítségére a szerencsétlenségben, valamint az életben nem megvalósítható vágyak és ideálok megvalósításában ; b egyesítés az emberek egyesülése bizonyos ötletek körül ; c erkölcsi-nevelő erkölcsi eszmék és viselkedési alapelvek ápolása a társadalomban ; g stewardesses és látás egy adott kultúra kialakulása és terjesztése.
A világnézet filozófiai típusát az jellemzi, hogy: a ésszerű tudáson alapuló és logikai gondolkodáson alapuló ; b reflexív módon a gondolat megfordul önmagában ; c szisztematikusan szerkezetének belső egysége van ; g egy világos fogalmi berendezésre támaszkodik.
Post-Nassassian tudományos racionalitás
A filozófiai világkép kialakulása történelmileg egybeesik a filozófiai és az elméleti gondolkodás kialakulásával, ezért társadalmi funkcióik sok szempontból egybeesnek, és a következő részben tárgyaljuk őket. A filozófia mint a világnézet elméleti formájának fő sajátossága abban rejlik kettősség: egyrészt sokkal közös a tudományos ismeretekkel - tárgy, módszertan, egyértelmű logikai-fogalmi kategorikus készülék; másrészt a szigorúan tudományos ismeretekkel különbözik abban, hogy ha valamely tudomány többé-kevésbé specializálódott a tárgyában, akkor a filozófia tárgya a világ, mint teljesség, és meghatározza az ember helyét és lehetőségeit benne.
E célból a filozófia általánosítja de nem szívja fel a tudományokat, elsősorban módszereiket és a kognitív tevékenység eredményeit, valamint a társadalom szellemi és gyakorlati tevékenységeinek más módjait és formáit - etikai, esztétikai stb. Az eredmény mások a filozófiai tudás jellemzőiabban áll, hogy: Tartalmazza az alapvető világkép és módszertani ötleteket és fogalmakat kategóriákatamelyek a tudományos ismeretek alapját képezik; Nemcsak objektív tudást, hanem erkölcsi és esztétikai értékeket is magában foglal; Nem csak a megismerés tárgyát vizsgálja, hanem maga a kognitív folyamat mechanizmusát is; Reflexív módon, azaz Nemcsak a külső objektív világgal, hanem az ember belső világával is foglalkozik gondolkodik a saját tapasztalataival és gondolataival ; Nagyon szubjektív, szemészeti szimulátorok mindig a személyiség és a filozófiai világkép lenyomata; Viseli a nemzeti kultúra jellemzőit görög filozófia, német filozófia, orosz filozófia.
- Látszólag ismerõsek az ilyen szerkezetû kifejezések a logika tankönyvekbõl, e nyelv vizsgálata most mégsem a kondícionális és általában a logikai reprezentációk tanulmányozását jelenti.
- Az előklasszikus racionalitás fejlődött három allépés: az ókori ésszerűség, Középkor Renaissance.
- Gyermekek myopia kezelése
- Rossz a látásom
- Rövid összefoglaló a filozófiáról. A filozófia előadásainak absztrakt
Ennek a fejleménynek az eredménye a filozófiai ismeretek holisztikus rendszerében történő elosztása volt a független szakaszok vonatkozásában, amelyek főbb elemei: ontológia gr. A filozófia fő funkcióit nagyrészt azok a filozófiai ismeretek határozzák meg, amelyeket a fentiekben bemutatott szakaszokban hajtunk végre.
Ebben a tekintetben szokás megkülönböztetni: - ontológiai funkció amelynek megvalósítása lehetővé teszi a létezés általános képének felépítését, a világ mint egységes egység elképzelésének kialakítását; - episztemológiai funkcióamelynek lényege az, hogy megértsük kognitív tevékenységünk formáit és eszközeit; - módszertani funkcióamely az alapelvek és az általános tudományos módszerek kifejlesztéséből áll, amelyek a valóság megismerését és átalakítását jelentik egy személy körül.
Ezeknek és számos más funkciónak kognitív, oktatási, prognosztikai stb. Szisztematikus megvalósítása lehetővé teszi a a filozófia mint a racionális világkép elméleti formája teljesülését a legfontosabb övé küldetés a társadalomban — holisztikus, elméletileg helyes világkép kialakulása az emberekben.
Számos probléma és kérdés megoldása mellett a filozófiának ugyanakkor van egy speciális kérdése is, amelynek megoldása függetlenül attól, hogy a filozófus ezt akarja-e vagy sem meghatározza a megoldást mások számára. Ennek a kérdésnek a filozófia szempontjából betöltött jelentőségét először csak Hegel G. Valamivel később F. Engels nagyszerűnek hívta, a filozófia fő kérdése meghatározásával: a tudat és az anyag kapcsolatának kérdése azaz a szellemi világot az anyagi világhoz.
Ennek a kérdésnek két oldala van: ontológiai- meghatározzák elsődleges vagy szekunder egymáshoz viszonyítva, és ismeretelméleti, amely meghatározza az objektív módon való valós tudás megszerzésének alapvető lehetőségét vagyis a tárgyak és az emberek ismereteit, függetlenül a tárgy - ember tudatától.
A filozófia alapvető kérdésének első oldalára tett megoldás minden filozófust két fő filozófiai táborba irányba oszt meg: materializmus és idealizmus. Mindkét filozófiai irány, amely a korai filozófia során felmerült a filozófiai fejlődés folyamatában, nem tudott segíteni formájuk megváltoztatásában. Például, a materializmus fő történelmi formái Felszólalnak: A szem látásának helyreállítása antikvitás naiv materializmusaösszekapcsolódik a tudományos ismeretek hiányával és a hajlandóság felé mutat a hajlandóság, amikor a filozófiai koncepciók éppen kialakultak; a modern idő metafizikai materializmusamechanisztikus karakter megszerzése a Hegel, - A világ akarat"A.
Schopenhauer stb. Berkeley, D.
Mi a világkép? Típusai és formái
Hume, E. Mach és mások. Amint azonban a filozófia története azt mutatja, egy ilyen álláspontot nem lehet egymás után végrehajtani. A filozófia fő kérdésének episztemológiai oldalának megoldása viszont a ftalosofisták reprezentatív részekre osztódásához vezetett. A filozófia fejlődéséhez szükség volt egy megfelelő módszer kidolgozására is a problémáinak megoldására.
Mivel az ilyen fejlõdés a társadalmi gyakorlat és a tudományos ismeretek fejlõdésének szoros összefüggésében zajlott, filozófiai elemzésük és általánosításuk eredményeként egyidejûleg ezek egyetemes módszerévé vált.
A filozófia történetében két ellentétes filozófiai módszer — dialektika és metafizika. Ellentmondásuk középpontjában a rejlik a világ fejlődésének eltérő megértése. Antik filozófia 1.
Filozófia – Wikipédia
Az ókori filozófia kialakulásának és fejlődésének történelmi és kulturális körülményei, jellemzői és szakaszai. A korai ősi klasszikusok fő iskolái. A dialektika Heraclitus és a materializmus Democritus eredete. Középklasszikusok: szofisták és Szókratész. Magas klasszikusok. Platón doktrína és a filozófiai idealizmus kialakulása. Arisztotelész az antikvitás filozófiai gondolatának csúcsa. Az ősi filozófiai gondolkodás hellén fejlődési szakaszának jellemzői és főbb iskolái.
A filozófia, mint az első tudományos elméleti rendszer a 6. Az ókori filozófia azonban az ókori Görögországban elérte a legmagasabb szintet, amelyet azok támogattak, akik ott akkorra fejlődtek ie Kr. Jellemző tulajdonságok a filozófia fejlődése Görögországban a következő volt: a filozófiai iskolák kialakulása Miletus, Elean, stoicus, Athén stb.
Főbb kérdések ősi filozófia: a a létezés és annak felépítésének problémái ontológia és a világ kezdőbetűinek keresése korai természeti filozófia, azaz a természet filozófiája ; b erkölcsi és etikai problémák; c a természet problémái, az ismeretek felépítése, képességei; g a gondolkodás és a megismerés módszereinek tudatos fejlesztésének kezdete, a dialektika születése; e a a filozófia mint a racionális világkép elméleti formája szerkezete és a tisztességes állam modelljeinek felépítése.
A következőket lehet megkülönböztetni fejlesztési szakaszok ősi filozófia: 2. Ebben az időszakban alakultak ki az első filozófiai iskolák - miletus, ephesus, eleatic a nevüket a görög politikai államok, ahol a filozófia mint a racionális világkép elméleti formája filozófusok éltek és dolgoztak néven kaptak, Pitagora alapítóik neve - Pythagorasatomista a név a problémák megoldásának természetével társult és még sokan mások.
Anaximandroszugyanaz meghatározza az elsőbbséget, mint apeiron lefordítva görögül - korlátlan anélkül, hogy az ismert természeti elemekre korlátoznánk. A mileiaiak szomszédságában, az ontológiai problémák megoldásában eféziai iskola, amelynek legjelentősebb képviselője Hérakleitosz a tűz első személyének tekinti a dolgok egyetemes változékonyságának megszemélyesítését: a világot sem az emberek, sem az istenek nem teremtették; tűzveszélyes és tompító intézkedés, amelyből minden felmerül, és amelyben eltűnik; minden szemészeti árlista és változik benne, mint egy folyó, amelybe nem lehet kétszer belépni, mert a bejövő áramláson egyre több új víz.
De felhívta a figyelmet a dolgok és jelenségek általános ellentmondásos természetére, pontosan ebben látva önfejlesztésük egyetemes forrását: a küzdelem mindennek atya és mindennek Istene. Heraclitus tanításai tehát a világ dialektikus látomásának kezdeteként írhatók le, bár elemi formájában beszélnek.
A képviselõk tanításaiban elean iskola Parmenides, Zeno stb. Fokozatosan felszabadul a természeti-filozófiai megközelítésekből a világ magyarázata. Például, Parmenides bevezeti a filozófiai körbe a létezés mint olyan fogalmát, meghatározva azt egy következetes és ezért mozdulatlan alapjaként a világ számára, amely változatlaná és örökké teszi. Mivel ez a lény érzékünk számára nem elérhető, és csak gondolatban adódik nekünk, az valódi lényt azonosítja egy magasabb Gondolattal.
Szombath Attila: Mi a filozófia? (Mindenki Akadémiája)
A változó és a filozófia mint a racionális világkép elméleti formája dolgok érzékelhetően érzékelhető világát valódi valóságnak, az érzéki tudást pedig valódi valóságnak tekinti csak vélemény. Esettanulmány szemészettel tagadja a semmi létezését, mivel azt nem lehet gondolatban kifejezni anélkül, hogy önmagával ellentmondna.
A reneszánsz filozófiája A A feudális kapcsolatok válsága közepette fejlődik a leggazdagabb város, amelybe a kézműves és kereskedelem, a tudomány és az oktatás, az irodalom és a művészet koncentrálódik. Ekkor új tengeri útvonalakat fektettek le és nagy földrajzi felfedezéseket hajtottak végre Columbus, Magellan, Amerigo Vespucciteljesen új tudományos tudományágak jelentkeztek: földrajz, térképészet, anatómia és élettan, óriási sikereket értek el a csillagászatban.
Az oktatás és a demokrácia a filozófia mint a racionális világkép elméleti formája Európában emelkedik, kialakulnak az első parlamentek. A kultúra és a tudomány virágzásának egyik fő tényezője a reneszánszban az egyház diktatúrája elleni győzelem. Megtörténik a keresztény hagyományok átgondolása, tiltakozások indulnak Krisztus tanításainak perverziója, a pápaság luxusának ellen. Ezek voltak a reneszánsz filozófiájának és kultúrájának megjelenésének előfeltételei.
Támogasd a Qubit munkáját! Ha valaki megkérdezné tőled, hogy hány kortárs filozófust ismersz, és miért tartod nagyra a gondolataikat, mit válaszolnál? Ha nem jut eszedbe azonnal megfelelő válasz, ne aggódj, mert valószínűleg sokan vannak így ezzel, még az egyébként meglehetősen művelt és intelligens emberek körében is. Hogy mi ennek az egyik legfőbb oka? Az, hogy a mai filozófia az esetek jelentős részében tisztán intellektuális, érzelemmentes és helyenként száraz, unalmas elemzések publikálásával foglalkozik, továbbá többnyire precízen behatárolt, szűk szakmai kérdéseket tárgyal — ebből kifolyólag pedig nincs igazán hatással a szűk szakmai közönségen kívül álló emberekre.
A korszak neve reneszánsz kapcsolódik az ókori filozófia és kultúra iránti érdeklődés helyreállításához, különös tekintettel annak naturális és materialista hagyományaira. Ezekben az emberek kezdik látni a harmónia eszméit és bizonyos példaképeket. A társadalomban egyre inkább a vallásos, hanem a világi ismeretek iránti vágy növekszik. A reneszánsz mesterek Petrarch, Boccaccio, Leonardo a filozófia mint a racionális világkép elméleti formája Vinci, Michelangelo Buonarroti és mások csodálatos munkái énekelik a humanizmust, és nem fogadják el a régi középkori ideológiát.
A reneszánsz humanizmus gyakran a világi szabad gondolkodás formájában jelent meg, szembeállítva a középkori szcientizmust és az egyház szellemi uralmát, amelyeket kritizálták, sőt még nevetségessé tettek. A humanizmusnak hosszú őskor volt az ókorban és a középkorban, ám széles társadalmi mozgalomként, amely a legfontosabb politikai, társadalmi és erkölcsi jelentőséggel bír, először formálódik pontosan a reneszánszban.
A vita új ideológiai, erkölcsi és politikai eszméről szól. Annak érdekében, hogy Olaszországban tisztességes állami rendszert lehessen elérni, bevezették a parlamenti szabályt.
A reneszánsz filozófiája az európai filozófia fejlődésének legfontosabb szakasza. Század időszakát foglalja el Fő jellemzője antropocentrizmusa kutatás fő témája nem Isten, hanem egy ember sorsa, helye a világon.
Új értékrend alakult ki, amelyben az ember és a természet problémái kerülnek előtérbe. Megkezdődik a kísérleti tudományok kialakulásának korszaka, szerepük elismerten egyetlen, amely valódi tudást ad a természetről N.
Kopernik, Kepler I.
Rövid összefoglaló a filozófiáról. A filozófia előadásainak absztrakt
Bruno és mások. Az ilyen változások oka elsősorban a gazdasági szférában bekövetkezett változás volt: a mezőgazdaság és a kézműves szétválasztása, a feldolgozóipar gyors fejlődése jelölte meg az új társadalmi - a kapitalista rendszerre való áttérés kezdetét.
Az idő talán a leghíresebb filozófusa volt Nikolay Kuzansky - A katolikus egyház bíborosa és ugyanakkor a panteista gr. Istennek az abszolút maximum és az abszolút minimum egységének tekintve közelebb hozza a természethez, az isteni tulajdonságokkal és mindenekelőtt a végtelenséggel az űrben tulajdonítva. Számára a Föld nem a világ a filozófia mint a racionális világkép elméleti formája, mivel a végtelenségnek nincs központja.
Számos dialektikus gondolatot fejez ki a természet megértésével kapcsolatban, látva benne az egyik és a sok, a lehetőség és a valóság, a végtelenség és a végtelenség kölcsönös átmeneteit.
Nikolai Kuzansky írásaiben sok helyet szentel a tudományos kutatás elemzésének, kritizálja a tudományosságot és rámutat a kísérlet fontosságára. Azt állította, hogy az ember lehetőségei a tudás területén végtelenek. A korszak legnagyobb zsenije Giordano Bruno volt.
Az összes egyházi dogmát elutasítva kidolgozta Kopernikusz heliocentrikus elképzeléseit, és sok világ létezését bizonyította. Bruno sokat írt Istenről, de az univerzum az ő Istené volt. Nem tagadta, hogy Isten diktálja a világnak törvényeket.
Az ember Bruno számára a természet része. A tudás iránti szeretet és az ész gondolkodásképessége emeli a világ fölé.