A depresszió fogalma a pszichológia szempontjából

Pánikzavar

Szeriné dr. Ormándi Erzsébet Egyéni és társadalmi szinten is egyetértés van a tekintetben, hogy az egészségünk megőrzése, a betegségek megelőzése, azaz a prevenció kiemelt jelentőségű.

Sajnos azonban az is elmondható, hogy a szükségesnél sokkal kevesebben tanúsítanak kellően tudatos magatartást az egészségük védelme érdekében. Még mindig gyakori jelenség, hogy sokan csak súlyos testi vagy lelki tünetek esetén fordulnak orvoshoz vagy szakemberhez.

A terhesség időszakában anya és születendő gyermeke nem csupán fizikai, hanem lelki értelemben vett szimbiózisban él együtt, amely együvé-tartozás a születés után fokozatosan enyhül a kisbaba fejlődésének és önállósodási törekvéseinek köszönhetően. A magzati időszak, illetve az első 2 év ilyen szempontból kiemelten érzékeny, kritikus időszak a gyermek fejlődését tekintve.

Nagyon fontos ezért időnként komolyan számba a depresszió fogalma a pszichológia szempontjából, hogy milyen az aktuális testi, mentális és pszichés állapotunk, és milyen lehetőségeink vannak az egészségünk stabilizálására. Cikkünkben adunk néhány szempontot, amelyek átgondolásával fokozhatjuk az egészségtudatosságunkat, valamint kitérünk a prevenció pszichológiai eszköztárára is. A betegségmegelőzésnek három fő szintjét különböztethetjük meg: A primer prevenció célja az egészség fenntartása, a konkrét betegségek kialakulásának megelőzése egészséges életmód folytatásával, káros szenvedélyek mellőzésével, a betegségek kialakulásában szerepet játszó kockázati tényezők lehetőség szerinti kiiktatásával vagy csökkentésével.

Navigációs menü

A szekunder prevenció célja a kóros állapotok korai felismerése annak érdekében, hogy minél előbb sor kerülhessen a hatékony kezelés megkezdésére. A másodlagos betegségmegelőzésben a szűrővizsgálatoknak van jelentős szerepük. A tercier prevenció célja a már kialakult egészségkárosodás romlásának, a szövődmények kialakulásának a csökkentése, a rokkantság megelőzése.

Hogyan fokozhatjuk az egészségtudatosságunkat? Testi és lelki egészségünk fenntartása, javítása érdekében elengedhetetlen, hogy kellő tudatossággal viszonyuljunk önmagunkhoz, az a hiperopia kiküszöbölése és a bennünket érő környezeti hatásokhoz egyaránt.

Szorongásos zavarok

Járunk-e rendszeresen szűrővizsgálatokra? Milyen gyakran járunk orvoshoz? Romlott-e az utóbbi időben az étvágyunk, a teljesítőképességünk, az erőnlétünk?

A Z generáció a közoktatásban - Dr. Tari Annamária, pszichológus

Mennyire vagyunk tisztában az alapvető testi és lelki folyamataink jellegzetességeivel? Életvitelünkben vannak-e betegségekre hajlamosító jelentősebb kockázati tényezők?

Milyen eszközeink vannak a problémáink kezelésre, megoldására, mennyire érezzük ezeket hatékonynak?

Pánikzavar Pánikzavar A pánikbetegség jellegzetesen a Az első pánikroham előtt általában nem találunk közvetlen kiváltó okot, de gyakori, hogy valamilyen szempontból nehéz, kritikus élethelyzetben éri a beteget az első roham pl. A pánikroham során az alábbi tünetek közül több is hirtelen jelentkezik és a tünetek intenzitása gyorsan fokozódik: heves szívdobogás, izzadás, remegés, légszomj, mellkasi nyomás érzés, szédülés, ájulás érzése, hányinger, hideg vagy meleg hullám, valamint idegenszerű érzés, zsibbadás, érzéketlenség, a megőrüléstől, ájulástól, kontroll elvesztésétől vagy infarktustól való kifejezett halálfélelem. A pánikroham alatt a tünetek percek alatt elérik intenzitásuk maximumát, maga a roham általában percig tart.

Hogyan boldogulunk a társas kapcsolatainkban? Vannak-e az életünkben tipikusan visszatérő nehézségek, konfliktusok, elakadások, mit gondolunk ezek hátterében lévő lehetséges okokról?

• Valódi látásélesség
• Pszichológia | Sulinet Tudásbázis
• Pszichológia pedagógusoknak | Digitális Tankönyvtár

Személyes életünkben milyen következményei lehetnek, ha elhanyagoljuk testi és lelki jóllétünk ápolását? Az orvoshoz fordulás kapcsán milyen mértékben tartunk a kiszolgáltatottságtól, a kontrollvesztéstől, az emberi méltóságunk sérülésétől?

Szorongásos megbetegedések

Mennyire vagyunk tisztában az egészségügyi ellátórendszer működésével, a betegjogokkal? Milyen lehetőségeink vannak a tájékozódásra? Milyen módon tehetünk többet az egészségünk védelme érdekében? Természetesen a fentieken túl számos más terület áttekintésére is szükség lehet, amelyek által tovább mélyíthetjük az önismeretünket, feltárhatunk és megérthetünk mélyebb összefüggéseket is.

Depresszió

A manapság a stressz az egyik leggyakoribb rizikó faktor. A stresszre adott egyéni választ számos külső tényező pl. Az általános stresszreakcióban a szervezetnek szinte minden egyes szerve érintett.

A vese szabályozza a vér és a szövetek kémiai összetételét, miközben részt vesz a vérnyomás szabályozásában is. A mellékvesék velőállományában termelődő adrenalin, valamint az idegvégződéseken termelődő noradrenalin és acetilkolin az idegrendszer és az agy működésének szabályozásán keresztül fejti ki hatását.

A pajzsmirigy által termelt hormonok a szövetek anyagcseréjére hatva vesznek részt a stresszreakcióban.

Az első két tünetből legalább egy: vagy 1 depresszív hangulat, vagy 2 az érdeklődés vagy öröm elvesztése szükséges a diagnózishoz. Nem számítjuk a tünetek közé azokat, amelyek egyértelműen az általános egészségi állapot következményei, illetve a hangulathoz nem illő hallucinációkat és téveszméket. A nap legnagyobb részében, és csaknem minden nap, levert hangulat, amelyet az egyéni beszámoló például szomorúság vagy üresség érzésevagy mások megfigyelései például könnyezni látják jelez.

A máj részt vesz a vércukorszint és egyes hormonok koncentrációjának szabályozásában. A fehérvérsejtek a különböző idegen anyagok hatására túlérzékenységi reakciót indíthatnak be. A fiziológiai változások nagy része a hipotalamusz irányította idegi-hormonális rendszer működése révén valósul meg. A hipotalamusz aktiválja a szimpatikus idegrendszert. A vegetatív idegrendszer szimpatikus ága azonban közvetlenül is hat a simaizmokra és a belső szervekre, emeli a pulzust, vérnyomást, tágítja a pupillát, valamint a mellékvesék velőállományában fokozza az adrenalin és a noradrenalin termelődését is, amelyek szintén növelik a pulzust, a vérnyomást, a vércukorszintet.

Mindezek hosszú távon rendkívül megterhelik a szervezetet, betegségek kialakulására hajlamosítanak. A stresszt természetesen teljes mértékben nem tudjuk kiiktatni az életünkből, ugyanakkor számos lehetőség áll a depresszió fogalma a pszichológia szempontjából rendelkezésünkre, amelyekkel csökkenthetjük a károsító hatásait. A stresszel való szembeszállás folyamatát megküzdésnek coping nevezzük.

A szülés utáni depresszió - amit minden kismamának tudnia kell

A stresszhelyzetek hatékonyabb megoldását segítő módszerek: a felmerülő problémák több szempont szerint történő elemzése, a nézőpontváltás, az átértékelés, az érzéseink, elvárásaink tudatosítása, a segítség, támogatás kérése és elfogadása, az empátia, illetve a humor. A stresszt kísérő testi folyamatok befolyásolása: A fizikai aktivitás különböző formái pl.

A stresszfolyamat egyéni elemzése segít kiválasztani az egyén számára a legmegfelelőbb eljárásokat, technikákat és ezek kombinációját. A megküzdési forrásokat képező személyiségtényezők összessége az egyén pszichológiai immunrendszereként értelmezhető. A pszichológiai immunrendszer összetevői: A megközelítő-monitorozó alrendszer, amely a környezet megismerését, megértését, valamint a pozitív következmények monitorozását végzi. Ide tartozik például a pozitív gondolkodás, az élethelyzetek feletti kontrollérzés, a folyamatos fejlődésünk megélése.

Szorongásos megbetegedések

Az alkotó-végrehajtó alrendszer feladata, hogy aktiválja azokat az erőforrásokat, amelyek segítségével lehetővé válik az alkalmazkodás, a célok megvalósítása és mindezek érdekében szükség esetén önmagunk, vagy a fizikai és a szociális környezet megváltoztatása. Ide tartozik többek között az énhatékonyság érzése, a leleményesség és a kreatív énkép. Az önregulációs alrendszer pedig olyan protektív személyiségjegyeket foglal magába, amelyek biztosítják a figyelem és a tudati működés feletti kontrollt, a kitartást, valamint az akadályok és kudarcok következményeiként kialakuló érzelmi állapotok feletti kontrollt.

A biológiai immunrendszerünk mellett létezik tehát pszichológiai értelemben vett immunrendszer is, amelynek szintén nagy szerepe van a testi és lelki működés egyensúlyának fenntartásában.